Uniós forrásból újulhatnak fel a lakhatatlan önkormányzati bérlakások a fővárosban
Karácsony Gergely főpolgármester levélben kérte a fővárosi kerületi önkormányzatokat, hogy október végéig gyűjtsék össze azokat a projektjavaslatokat, amelyek a szociális bérlakásállomány és a férőhelyek számának bővítését szolgálják.
A levél szerint az Európai Unióval és a kormánnyal folytatott egyeztetések nyomán a főváros és a kerületek jelentős uniós forrásokhoz juthatnak. A tervek alapján már a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának novemberi ülésén dönthetnek a konkrét, 2030 végéig megvalósítható projektek finanszírozásáról.
A lehetséges projektek között szerepel az üres önkormányzati lakások és lakóházak felújítása, más rendeltetésű épületek átalakítása, valamint új lakások építése is.
A fővárosi projektekhez kapcsolódóan a KEHOP Plusz pályázatok jelenthetik a forrást, amelyek az Európai Regionális Fejlesztési Alapon keresztül valósulnak meg.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2000 és 2025 között az önkormányzati bérlakások száma 176 501-ről 98 635-re csökkent, a felújított lakások száma pedig érdemben nem változott: 2000-ben 3513, tavaly 3035 volt. A szociális elven kiadott lakások száma 2016 és 2025 között 59 ezerről 33,5 ezerre esett vissza.
Budapesten 2024-ben összesen 37 700 lakás volt kerületi önkormányzati tulajdonban, ebből 7691 állt üresen, vagyis a lakások ötöde volt kihasználatlan. A 2025-ben megjelent budapesti környezeti állapotértékelés szerint 2022-ben 2600 lakhatatlan állapotú lakást tartottak számon az önkormányzatok.
A kollégiumban lakó hallgatók aránya 2000 és 2025 között 27 százalékról 17 százalékra csökkent. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szerint Budapesten tavaly hatszoros volt a kollégiumi túljelentkezés, a medián albérleti szoba és a kollégiumi szoba ára közötti különbség pedig a fővárosban hétszeres, más nagyvárosokban öt-hatszoros volt.
