Szabálytalan rövid távú szálláshirdetések Budapesten
A budapesti Airbnb- és Booking.com-hirdetések mintegy harmada szabálytalan vagy nem létező azonosítóval szerepel, a hatóságoknak pedig nincs eszközük ezek eltávolíttatására – derül ki egy rövid távú lakáskiadással foglalkozó cég vizsgálatából. A felmérés szerint a jelenség a kerületi önkormányzatoknak évi legalább egymilliárd, az államnak pedig legalább kétmilliárd forint adóbevétel-kiesést okoz.
A cég májusban észlelte, hogy egy ügyfele korábban törölt, a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnál bejegyzett azonosítójával négy idegen hirdetés futott a két platformon. Az azonosító szerepe hasonló az autók rendszámáéhoz: ezen keresztül azonosítható a szálláshely és tulajdonosa, illetve ellenőrizhető az adófizetés. A társaság négy hatóságnál próbált utánajárni az ügynek, de érdemi tájékoztatást három hónap alatt sem kapott, végül közvetlenül a Booking.com-nál jelentette be a hirdetéseket, amelyek hat nap alatt eltűntek.
A platformokon található szállásokat az NTAK, a szálláshely-minősítés és az önkormányzatok nyilvános adataival összevetve október elején 14838 hirdetésből 4787 bizonyult szabálytalannak, ami az összes hirdetés 32 százaléka. A legtöbb ilyen hirdetés a VII. kerületben volt, szám szerint 1383, a kerületi hirdetések 28 százaléka. A V. kerületben 866 hirdetés volt érintett, ami a kerületi hirdetések 46 százaléka, a VIII. kerületben 735, a hirdetések 30 százaléka, a rövid távú lakáskiadást január óta tiltó VI. kerületben pedig 653, az összes hirdetés mintegy háromnegyede.
A szabálytalanként azonosított hirdetés nem jelöl automatikusan illegális működést, hiszen elgépelés is állhat a háttérben. A cég ezért több kerületnek felajánlotta ingyenesen az adatbázisát, de csak két kerülettől kapott választ, mindkettő elutasító volt.
A négy érintett belvárosi kerület közül a GuestGuru számaira és módszertanára csak a VI. és a VIII. kerület reagált. A VI. kerületnek van saját szűrési módszere, de részleteket nem árult el. A VIII. kerület a nyilvánosan elérhető online hirdetéseket a jegyzői nyilvántartásban és az NTAK-ban szereplő adatokkal veti össze. Több kerület jelezte, hogy az Airbnb nem mutatja a szálláshely pontos címét, ami megnehezíti az ellenőrzést. A VIII. kerület szerint a hirdetésszám nem azonos a szabálytalan szálláshelyek számával, mivel egy szálláshely több hirdetésben is megjelenhet, és a tényleges jogsértések száma jóval alacsonyabb lehet. A kerület 2025-re vonatkozóan 916 valótlan vagy nem megfelelő NTAK-számmal rendelkező szálláshelyet azonosított be.
Egyik önkormányzat sem készített becslést a kieső adóbevételről. Az ellenőrzések és bírságok terén nagyok az eltérések: a V. kerületben 550 ellenőrzést végeztek, az esetek 10 százalékában az ellenőrök be sem jutottak az ingatlanba. A VII. kerületben 146 társasház szálláshelyének engedélyét és 1820 szálláshely működését vizsgálták. A VIII. kerület 2879 ellenőrzés során 12 esetben bírságolt, összesen 2,15 millió forint értékben. A VI. kerületben 2024-ben és 2025-ben 99 illegális szálláshely kapott büntetést 310 ellenőrzés után, idén több mint 900 ellenőrzést végeztek, 79 bírságoló döntéssel és összesen 51 millió forint bírsággal.
A kerületi jegyzők csak azokat a szálláshelyeket tudják megbírságolni, amelyekről a vizsgálat megállapította, hogy szabálytalanul működnek, a hirdetéseket azonban nem tudják levetetni a platformokról. A bejelentés nélkül üzemelő szálláshelyekre kiszabott bírság a központi költségvetést illeti meg, így az önkormányzatok pénzügyileg nem érdekeltek a hatékony ellenőrzésben. A platformok nem adnak ki adatokat az önkormányzatoknak: Terézváros 2019-ben és 2024-ben is sikertelenül keresett együttműködést az Airbnb-nél. A VI. kerület szerint a szűrést az szolgálná, ha a platformok nem engednék regisztrálni az NTAK-azonosítóval vagy a szükséges engedélyekkel nem rendelkező szállásadókat.
Egy idén május óta alkalmazandó uniós rendelet alapján a platformoknak ellenőrizniük kell a regisztrációs számok valódiságát, és havonta adatot kell szolgáltatniuk egy államilag kijelölt hatóságnak. A Magyar Turisztikai Ügynökség szerint a végrehajtáshoz szükséges módosítások előkészítése megtörtént, de még nem fogadták el őket, és a platformok az informatikai fejlesztéssel csúszásban vannak, így éles integrációval rendelkező platform még nincs. A főpolgármester az elmúlt hetekben arról beszélt, hogy a fővárosnak nincs forrása és szabályozási eszköze a turisztikai rendszer átalakítására. Értesülések szerint a kormány átfogó országos szabályozást készít elő az Airbnb ügyében, és felmerült, hogy a szabályozói jogkörök a kerületektől a fővároshoz kerüljenek, ezt a lehetőséget azonban végül elvetették.
