A Mi Hazánk szabadulna a szélsőséges párt skatulyájától, de Orbánhoz óvatosan viszonyul
A Mi Hazánk az áprilisi választás óta eltelt fél évben jelentős népszerűségnövekedést ért el: a 21 Kutatóközpont október eleji felmérése szerint a választani tudók körében 6 százalékról 11 százalékra nőtt a Toroczkai László vezette párt támogatottsága. Június végén még csak 6 százalékon álltak ugyanennél a kutatóintézetnél, így három hónap alatt 5 százalékpontot javítottak. A Medián mérése szerint Toroczkai a második legnépszerűbb ellenzéki politikussá lépett elő, megelőzve Orbán Viktort is.
Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője szerint a növekedés hátterében elsősorban a Fidesz gyengülése és a Tisza Párt természetes lemorzsolódása áll. Az áprilisi választáson a Fidesz 38,61 százalékot ért el, szeptemberben azonban a kutatóintézet a pártot választani tudók körében 23 százalékra, a részvételüket biztosra mondó szavazóknál 26 százalékra mérte. A Mi Hazánk mellett szól a stabilitás is: Toroczkai és Dúró Dóra több mint tíz éve vezeti a pártot, és Toroczkainak az ellenzéki oldalon nem maradt konkurenciája.
A párt az előző ciklushoz képest stratégiát váltott: korábban nagyjából egyenlő arányban támadta a Fideszt és a régi ellenzéket, most már csak a Tiszát és Magyar Pétert kritizálja, kormánypárti ellenzékként viselkedik. A Mi Hazánk nem titkolt célja, hogy az ellenzék vezető erejévé váljon, ehhez azonban szüksége van a fideszes szavazókra, ezért nem akarja elidegeníteni őket. Ezt magyarázza, hogy Toroczkai egy interjúban államférfinek nevezte Orbán Viktort, a szeptemberi tisztújító kongresszuson pedig átvették a Fidesztől az „Isten, haza, család” jelszót.
Hunyadi Bulcsú, a Political Capital munkatársa szerint a Mi Hazánk megalakulása óta harmadik utas szerepet vett fel, de viszonya a Fidesszel ambivalens volt: egyes kérdésekben bírálta a kormányt, másokban egyetértett vele, vagy még radikálisabb intézkedéseket követelt. A párt most a Fidesz riválisává, még inkább örökösévé akar válni az ellenzéki oldalon. A szavazóik körében erős igény van az elszámoltatásra, ezért a Mi Hazánk középutas álláspontot próbál képviselni: kritikus a Fidesszel és a Tiszával szemben is, de előbbivel óvatosabban.
Zárug Péter Farkas politológus négyesre értékelte a Mi Hazánk elmúlt félévben mutatott teljesítményét, szerinte a Fidesz és Orbán Viktor felé tett gesztusok és a konstruktivitás hiánya kijelölte a párt növekedésének korlátait. Ha a Fidesszel is olyan harciasak lennének, mint a Tiszával, már a középpártokra jellemző két számjegyű támogatottságuk lehetne; így viszont a támogatottságuk korlátozottabb, ami gyorsan el is olvadhat, ha egy új kezdeményezés vagy a KDNP önálló arculatot kezd mutatni. A politológus szerint a Mi Hazánk ideológiai és identitásbeli missziói miatt rétegpártnak számít, és adaptációs tanulás nélkül 8-10 százalékon beállhat egy kényszerű stagnálás.
Róna Dániel nem hisz abban, hogy üvegplafon van a Mi Hazánk támogatottságában. Szerinte a szavazóknak kevésbé fontosak az LMBTQ-témák, mint amennyit a pártok beszélnek róluk, az embereket sokkal jobban érdeklik a megélhetési kérdések. Nagyobb veszélyt jelentene a Mi Hazánkra egy új párt megjelenése, mert sok szavazó van, aki sem Orbán Viktort, sem Magyar Pétert nem akarja. Bizonyos témák – az oltásellenesség, a Pride betiltása és az EU-ellenesség – ugyanakkor megnehezíthetik a növekedést, mert ezekben a párt nem a többségi álláspontot képviseli.
Hunyadi Bulcsú szerint a szélsőséges, radikális imázs valóban gátja lehet a növekedésnek, mert a mérsékeltebb jobboldali szavazókat távol tarthatja a pártól. Az utóbbi időben a Mi Hazánk lecsavarta a cigányellenes és antiszemita üzeneteit, legalábbis az országos kommunikációjában kevésbé jelennek meg, és sokkal inkább a korrupcióra és szociális témákra koncentrál. A migráció, Ukrajna vagy az LMBTQ témájában képviselt radikális álláspontjuk pedig nagyrészt a Fidesznek köszönhetően ma már nem számít annyira szélsőségesnek.
Toroczkai László a pártja eddigi teljesítményét értékelve fontos eredménynek nevezte a végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság és a nemzetbiztonsági bizottság vezetésének megszerzését. A növekedés okai között említette, hogy Magyar Péterrel napi szinten lehet vitatkozni, míg Orbán Viktor hónapokig meg sem jelent az Országgyűlésben. Nem zárta ki, hogy a Tiszától is jöjjenek hozzájuk szavazók. Hosszú távú célként az ellenzék vezető erejévé válást jelölte meg, és a tisztújító kongresszuson világossá tette, hogy nem akar „egy skatulyába szorult szélsőséges pártot vezetni”. Utólag hibának nevezte a sükösdi gyerekzenekar fellépéséről való kivonulást, valamint a vecsési képviselőjük október 6-i megemlékezésen tett kijelentését, mert az ilyen hibákra a Tisza azonnal lecsap.
