Török Gábor: Az Orbán-korszak nem volt diktatúra, 2026-ban nem történt sem forradalom, sem rendszerváltás
Török Gábor politikai elemző szombaton Facebook-bejegyzésben reagált Kováts Eszter politológusnak a 24.hu-n megjelent cikkére, amelyben Kováts amellett érvelt, hogy ha szavaknak meg akarjuk őrizni a jelentését és súlyát, akkor ne nevezzük választási forradalomnak azt, ami 2026-ban történt.
Török Gábor már posztja elején tisztázta: szerinte az Orbán-korszak nem volt diktatúra vagy autokrácia, 2026-ban pedig nem történt sem forradalom, sem rendszerváltás. Hozzátette, nem zavarja, ha mások – akár racionális politikai célok miatt, akár őszinte meggyőződésből – ezeket a kifejezéseket használják, mert az idő úgyis kirostálja azt, aminek a szavatossága hamar lejár.
Mint írta, az függ attól, hogy az Orbán-korszak hogyan viszonyul a demokrácia-diktatúra vitához, hogy miben látjuk a demokrácia lényegét. Vannak, akiknek már önmagában az elég a demokrácia elhagyásához, ha olyanok kezében van a kormányzás, akiket nem szeretnek, és akik olyan döntéseket hoznak, amelyekkel nem értenek egyet. Török szerint viszont lehet olyan demokrácia, amelyet rossz emberek és rosszul kormányoznak, mindaddig, amíg a demokratikus úton megvalósuló változás lehetősége reálisan fennáll. Mások a demokratikus körülmények között kialakuló túlhatalomban látják a határátlépést, ami megjelenhet bármit megváltoztatni képes alkotmányozó többségben és több cikluson át tartó domináns hatalmi pozícióban. Török szerint azonban ettől a rendszer még demokrácia marad, mindaddig, amíg a demokratikus úton megvalósuló változás lehetősége reálisan fennáll.
A politikai elemző szerint 2026-ban Magyarországon közel 3,4 millió ember úgy döntött, hogy demokratikus úton leváltja a korábban négy választáson is kétharmadot szerzett pártot, és másoknak ad bizalmat. A választás jelentős, fontos fordulópont volt Török szerint az 1990 utáni magyar történelemben. Ha valaki szereti a nagy szavakat, persze beszélhet fülkeforradalomról vagy választási forradalomról is, de valójában semmi olyan nem történt, sem 2010-ben, sem 2026-ban, ami komolyan indokolná, hogy így nevezzük – fogalmazott.
Tóka Gábor politológust idézve Török azt írta, hogy forradalom az, ahol nem az adott törvények szerint zajlanak a dolgok menetrendszerűen, hanem valaki feláll, hogy itt most a nép nevében a legitimitás valami új forrása születik. Magyar Péterre utalva úgy folytatta: valaki persze most is felállt, valójában kiállt a hatalmi pártból, és két éves elképesztő politikai munkával elérte, hogy a törvényesen megtartott demokratikus választásokon messze több szavazata legyen, mint korábbi pártjának.
Török szerint kormány- és rezsimváltás történt, amivel az 1990-ben az egypártrendszerű kommunista diktatúra után létrehozott politikai rendszerben egy új fejezet kezdődött. Ahogy eddig is mindig, akiknek ez nem tetszik, már most is önkényről és a demokrácia végéről beszélnek – zárta posztját Török Gábor.
