A kormányzati árrésstop hatálya és céljai
2025. március közepétől érvénybe lépett egy új szabályozás, amelyet a kormány az élelmiszerárak drasztikus emelkedésének „megfékezése” érdekében vezetett be. Ez az intézkedés felső korlátot szab a kiskereskedelmi árrésre, azonban a rendelet kizárólag azokra a cégekre vonatkozik, amelyek „Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem” főtevékenységként történő bejelentése mellett a 2023-as évben több mint 1 milliárd forintos nettó árbevételt értek el. Így az intézkedés mintegy 197 vállalkozást érint országos szinten.
A profit és árrés közötti összemosás
A kormányzati kommunikációban gyakran összemossák az árrés fogalmát a profittal, mintha a két tényező azonos lenne. Valójában az árrés egyáltalán nem azonos a tényleges nyereséggel, mivel az alapanyagok, a feldolgozás és az értékesítési költségek mind levonásra kerülnek az árrésből, mielőtt profit képződhetne. Példaként vehetjük az UHT-tejet, amelynek 2025 januárjában a termelői ára átlagosan mindössze 206 forint volt, míg a bolti ár átlagosan 372 forintot tett ki. Ezen az áron belül több szereplő árrése is megjelenik: a termelőé, a feldolgozóé, a nagykereskedőé, valamint magáé a kiskereskedőé is. E téves értelmezések ellenére a rendelet elfogadásra került.
Az érintett vállalatok eredményei
A rendelet hatálya alá eső közel 200 cég pénzügyi helyzete igen változatos képet mutat. Annak ellenére, hogy több mint 1 milliárd forintos árbevételt értek el, 15 vállalat, köztük három nagyobb üzletlánc, 2023-ban veszteséggel zárt. Ide tartozik például a Spar, amely 18 milliárd forintos, a Tesco 21,5 milliárd forintos, míg az Aldi 9,5 milliárd forintos veszteséget szenvedett el. Ezzel szemben vannak profitot termelő cégek is, ám ezek túlnyomó többségének nyeresége alacsony, csupán 1-3 százalék között mozog.
A nagy üzletláncok helyzete
A legnagyobb bevételt generáló üzletláncok – mint például a Lidl, a Tesco vagy a Spar – bár kiemelkedő árbevétellel rendelkeznek, profitjuk ehhez képest rendkívül alacsony, nem egyszer veszteséggel zárva az évet. Például a Lidl bevételarányos nyeresége 2023-ban mindössze 2,31 százalék volt, míg a Penny 0,89 százalékot ért el, az Auchané pedig csupán 0,16 százalékot.
A „nagyprofit” mítosza és az árrésstop kérdése
Az a kormányzati narratíva, miszerint a kiskereskedelmi láncokat nagy árrések jellemzik, és szándékosan manipulálják az árakat, a rendelkezésre álló adatok alapján aligha állja meg a helyét. A legtöbb érintett cég nyereségessége minimális, míg több vállalatnál az élelmiszerértékesítés mellett más tevékenységek eredményei javították a mérleget. Sőt, az is előfordult, hogy a kiskereskedelmi tevékenységet a vizsgált időszakban még nem is folytatták főtevékenységként. Ennek fényében az intézkedések gazdasági hatása erősen megkérdőjelezhető.
A szektor nyomott jövedelmezősége
Az érintett cégek közel kétharmada 2023-ban 5 százalék alatti bevételarányos nyereséggel zárt, míg a vállalatok közel fele csupán 3 százalék alatti eredményt ért el. Ezek a számok messze nem indokolják azt a képet, amelyet a kormánypolitika kíván festeni a kiskereskedelmi láncokról, mint profitéhes üzleti szereplőkről. A kiskereskedelmi árakban jelentkező árrések tehát korántsem tükröznek irreálisan magas nyereséget, ahogy azt a rendelet létjogosultságának alátámasztására hangoztatott állítások sugallják.
A rendelet kérdésessége
A rendelkezés, amely az érintett cégeket egységesen árrésstop alá helyezi, figyelmen kívül hagyja a szektor sokrétű jellemzőit. Továbbá olyan cégeket is érint, amelyek fő bevétele nem az élelmiszer-kereskedelemből származik. Ezáltal a rendelet szelektivitása és gazdasági racionalitása igen vitatható, miközben a legtöbb érintett vállalat profitabilitása ténylegesen alacsony vagy egyenesen negatív.
Forrás: telex.hu/gazdasag/2025/03/14/arresstop-kiskereskedelem-uzletek-bevetel
