Az élelmiszerek egyszerűsített értékelése: egy betű mindenre elég?
Az élelmiszerek csomagolásán régóta szerepelnek tápértékadatok, de az emberek nagy része alig érti, mit takarnak ezek a számok. Energiatartalom, zsír, szénhidrát – ezek csak zavaró szavak a legtöbb vásárló számára. Ki fordít időt arra, hogy percekig böngéssze a csomagolások hátoldalát? Ma már az élelmiszer-vásárláskor az idő, az ár és az egyszerűség számít. Az Európai Unió próbált megoldást kínálni egy egységes rendszerrel, amely ránézésre eligazítja a vásárlót arról, mennyire egészséges a kiválasztott termék. De valóban elég egyetlen betű? És mit mondanak a dietetikusok?
A Nutri-Score: egyszerűség vagy átverés?
2017-ben Franciaországban bemutatták a Nutri-Score rendszert, amely az élelmiszereket A-tól E-ig terjedő betűkkel, zöldtől pirosig terjedő színekkel jelöli. A skála egy összetett számítási rendszer alapján dönti el, hogy egy termék „egészségesebb” vagy kevésbé az. Ehhez figyelembe veszik az egészséget támogató tényezőket, mint például a fehérjetartalom vagy a zöldséghányad, valamint levonnak pontokat az olyan összetevők miatt, mint a cukor vagy a zsír. Az eredmény? Egy betű és egy szín, amely megítéli az élelmiszert.
Az ötlet nem mindenki számára aratott sikert. A hagyományos termékek gyártói, mint például a sajtok, húsfélék vagy az olívaolaj termelői, azonnal tiltakoztak. Miért? Ezek az ételek gyakran a skála végébe, a kevésbé előnyös D vagy E kategóriába kerültek, annak ellenére, hogy számos jótékony tulajdonságuk van, és részei lehetnek az egészséges étrendnek. Az olasz élelmiszergyártók különösen hangosan fejezték ki ellenvetésüket, mivel sok tradicionális termékük kaphatott volna negatív értékelést.
A Nutri-Score kritikái és módosításai
Ahogy nőtt a Nutri-Score népszerűsége, úgy nőttek a kritikák is. Az algoritmust folyamatosan finomították, hogy igazságosabb legyen, például külön csoportokba sorolták az olajokat és a felvágottakat. Mégis, az élelmiszerek komplex értékelése egyetlen betűvel megkérdőjelezhető maradt. Pilling Róbert dietetikus szerint a Nutri-Score-t csak termékcsoportokon belül lenne szabad alkalmazni: például gyümölcsjoghurtot gyümölcsjoghurttal hasonlítsunk össze, ne pedig sonkával vagy olívaolajjal. A fogyasztók azonban gyakran azt hiszik, hogy ami A betűt kapott, abból bátran ehetnek bármit és bármennyit – egy tévhit, amelyet a rendszer csak tovább táplál.
A csomagolások dilemmája
A rendszer másik problémája, hogy önkéntes alapon működik. Nem minden gyártó teszi fel termékeire a Nutri-Score jelölést, ezért a boltok polcain csak néhány csomagon található meg ez a színes betűs skála. Soltész Erzsébet dietetikus szerint ez abban az irányban befolyásolja a fogyasztók döntéseit, hogy inkább a csomagolt termékeket részesítik előnyben, miközben csomagolatlan alternatívák – mint a szárazbab vagy a natúr zabpehely – sokkal jobb választás lehetnek az egészséges étrend szempontjából.
Egyedi példák és összehasonlítások
Soltész Erzsébet rámutatott arra is, milyen ellentmondásos lehet egyes termékek besorolása. Például egy magas feldolgozottságú, cukrozott gabonapehely könnyedén kaphat A jelzést a rosttartalma miatt, miközben a natúr zabpehely, amely sokkal természetesebb és egészségesebb, nem kap semmilyen besorolást. Egy zacskó mozzarella igazságtalanul leronthat egy kiváló összetételű salátát, míg az ecetes uborka az összetételének köszönhetően szintén hátrányt szenvedhet, pedig alapvetően egészséges zöldségről van szó.
Mi a megoldás?
A Nutri-Score önmagában nem elég. A Nova rendszer, amely az élelmiszerek feldolgozottságát sorolja kategóriákba, jól kiegészíthetné a Nutri-Score-t. Így a fogyasztók egyszerre látnák, hogy egy termék mennyi hasznos összetevőt tartalmaz, és milyen hatást gyakorolhat az egészségre a feldolgozottsága miatt. Az igazi megoldás viszont az edukáció lehetne: tudatos vásárlóknak kell érteniük, hogy mi van az élelmiszerekben, miért fontos a változatos étrend, és hogy ne pusztán egy betű, hanem a termék háttere alapján hozzanak döntéseket.
Miért nem elég egy betű?
Sem a kalóriatartalom, sem a cukortartalom, sem a betűjelek nem dönthetik el, mennyire illeszkedik egy élelmiszer a kiegyensúlyozott étrendbe. Egy natúr mandula ugyan kalóriadús, de rendkívül hasznos, míg az ultrafeldolgozott zöldségek már kevésbé értékesek. A hangsúlynak nem a színes betűkön, hanem az ételek kombinációján, változatosságán és a mértékletességen kellene lennie. A valódi kihívás az, hogy a vásárló átlássa ezt a komplex világot, és a saját egészsége érdekében felelősségteljesen döntsön.
Forrás: telex.hu/gasztro/2025/03/14/nutri-score-tapertekjeloles-elelmiszer
