Gajdos László: az akkugyárak rájöttek, hogy fel kell venni a tempót
Körülbelül 120-an pályáztak a nemzeti park igazgatóságok vezetői pozícióira – mondta Gajdos László élő környezetért felelős miniszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában. A tárcavezető szerint ez újdonság, mert korábban kinevezéssel jelölték ki az igazgatókat. A tíz nemzeti parknál volt olyan hely, ahová negyvenen, és olyan is, ahová csak ketten jelentkeztek, többen több helyre is pályáztak.
A miniszter az országfásítási programról szólva elmondta: évente legalább 3 millió fát ültetnek. Ez részben új erdőterületeket jelent, de 20 ezer kilométernyi csatornapartot is fásítanak, és településfásítási program is indul. Gajdos szerint szeretnék, ha az iskolák felszednék az udvaraik betonjának egy részét, hogy konyhakert létesüljön, vagy árnyékot adó fákat ültessenek. Furcsának nevezte, hogy az előző kormánynak miért kellett annyi követ leraknia.
A civilek által sokat kritizált fakivágási moratórium feloldása is szóba került. Gajdos azt mondta, megértik a civileket, de nem egyszerű úgy befejezni a fakivágást, hogy ne okozzanak nagy bajt. Szerinte az elmúlt száz évben ész nélkül vágták ki az erdőket, egy 2022-es jogszabály pedig szinte korlátlanná tette a fák kivágását. Arra, miért nem lehetett azonnal felfüggeszteni a védett erdőkben a kitermeléseket, azt az érvet hozta fel, hogy még mindig sokan fűtenek fával, és el kell látni a jelentős hasznot termelő faipari üzemeket is. Ugyanakkor szerinte nem biztos, hogy ennyit kell exportálni és biomassza-erőműben elégetni, és „nem normális dolog, hogy fával állítunk elő áramot”.
A vízmegtartási akcióterv alapja szerinte egy 600 oldalas, nagyon komoly dokumentum. A Velencei-tavat csak dunai vízpótlással lehet megmenteni, mert nem fog annyi eső esni, hogy komoly feltöltődés legyen. Gajdos szerint gyorsan kellene cselekedni, de nem lehet nagyon gyorsan, mert a vízpótlásoknak is vannak aggályaik. Állítása szerint a kormány minden fontos elmaradt beruházásra biztosít forrást, így a Velencei-tóra is. A Balaton nincs akkora veszélyben, de a minisztérium már az ottani vízpótlásra is kért tanulmányokat. A vízmegtartás nemcsak pénzkérdés: már egy vízelvezető kitisztítása is sokat jelenthet, de költenek csatornák megfordítására és szivattyúrendszerek telepítésére is. Elsősorban természetes megoldásokban gondolkodnak, és csak utána építenek műtárgyakat.
Az akkumulátorgyáraknak kirótt bírságokról Gajdos azt mondta, a kormány nem iparellenes, csak azt szeretnék, ha mindenki jól járna, és ne legyen veszélyben a lakosság. Az alapvető baj szerinte az, hogy ezek a létesítmények nem ott épültek fel, ahol megvannak a szükséges erőforrások, és a környezetvédelmi szempontokra sem voltak tekintettel. Eddig úgy voltak vele ezek a szereplők, hogy senki nem zavarta őket, de most rájöttek, hogy fel kell venni a tempót, mert másképp nem fognak tudni termelni, és be kell tartani a szabályokat – erre a jelentősen megnövelt bírságok is sarkallhatják őket.
A hamarosan tárgyalandó klímatörvényt környezetvédelmi alkotmánynak nevezte, és elmondta, hogy a civilek által elkészített javaslatból nagyon sokat átvettek. A cél, hogy 2035-ig 50 százalékkal csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátást, 2050-re pedig elérjék a nettó nullát.
Gajdos a szemétégetés ellen is szót emelt: szerinte be kell látni, hogy a műanyaghulladék égetése nagyon nagy kárt okoz. Tudja, hogy ez szegénységi kérdés is, ezért a kormány a másik oldalon a tűzifa-támogatással próbál segíteni. Az avarégetést is rossz gyakorlatnak nevezte, és szerinte ezek az orvosi költségeket is növelik.
A miniszter azt szeretné, ha januártól elindulhatna a zöldőrség, amely gyakorlatilag rendvédelmi és természetvédelmi feladatokat látna el, és akár egy autóbontónál vagy egy állatviadalnál is intézkedhetne.
