Trump megpróbálta semlegesíteni őket – a fekete szavazók látványosan megmutatták erejüket

Trump megpróbálta semlegesíteni őket – a fekete szavazók látványosan megmutatták erejüket

által K Sandor

Scott Colom történelmi győzelmet aratott Mississippi szenátori választásán

Scott Colom, Mississippi egyik kerületi ügyésze csaknem 150 év után az állam első fekete szenátora lett, miután a félidős választásokon 49,3–48,6 arányban legyőzte republikánus ellenfelét, Cindy Hyde-Smith szenátort. Három évvel korábban Joe Biden elnök szövetségi bírói posztra jelölte Colomot, ám a kinevezését Hyde-Smith szenátorként megakadályozta.

A Demokrata Párt országos sikere

A mississippi győzelem a Demokrata Párt számára különösen értékes volt, miután a november 3-i félidős választáson a Republikánus Párt jelentős vereséget szenvedett. A demokraták a képviselőházban nagy többséget szereztek, a százfős szenátusban pedig Colom győzelmével már legalább 55 demokrata szenátor foglal helyet januártól. A republikánusok olyan mélyen konzervatív déli államokban is vereséget szenvedtek, mint Kansas, Dél-Karolina vagy Texas.

A fekete szavazók mozgósítása

Mississippi lakosságának csaknem negyven százaléka fekete, és a demokraták akkor nyerhetnek, ha a fekete szavazók nagy arányban voksolnak, melléjük pedig a fehér szavazók negyede is csatlakozik. A választás előtti hetekben több demokrata szervezet és donor kezdte pénzzel támogatni Colom kampányát: a demokraták szenátusi kampányszervezete 1,2 millió dollárt, a párt félmillió dollárt költött rá, Illinois demokrata kormányzója, J. B. Pritzker pedig 1,6 millió dollárral szállt be. Az államban kampányolt Bill Clinton volt elnök és Kamala Harris volt alelnök is, Barack Obama pedig kampányhirdetésben tűnt fel.

Colom kampányában főleg a megélhetési nehézségekre és a washingtoni korrupcióra fókuszált, ezzel sikeresen szólított meg elég fehér szavazót: a vidéki gazdákat, a munkásosztály tagjait és az egyetemista fiatalokat. A republikánus jelölt győzelmét annyira biztosnak vette, hogy alig kampányolt, és több hibát is elkövetett – például a marhahús drágulása miatt aggódóknak olcsóbb proteinforrás keresését javasolta, amit a Colom-kampány az egyik leghatásosabb hirdetésében használt fel.

A Trump-kormány intézkedései és a választási törvény

A fekete szavazókat leginkább az a felháborodás vezérelte, amit a Trump-kormány rasszistának ítélt retorikája és intézkedései váltottak ki. A kormányzat megszüntette a diszkriminációellenes DEI-programokat, betiltotta a fekete történelmi hónap megünneplését egyes szövetségi szerveknél, eltávolíttatta a rasszista múlttal szembenéző írásokat a kormányzati oldalakról, és arra kötelezte a Smithsonian múzeumot is. Kirúgták a fekete vezérkari főnököt, a védelmi miniszter személyesen kezdte megakadályozni feketék és nők tiszti kinevezéseit, az egyetemeket pedig arra kezdték kényszeríteni, hogy ne vegyenek fel túl sok fekete diákot.

A legnagyobb felháborodást a Trump első elnöksége alatt konzervatív bírákkal feltöltött legfelsőbb bíróság döntése okozta, amivel újra engedélyezték az etnikai vonalak szerinti választókerület-átrajzolást. Több déli republikánus államban azonnal elkezdték úgy átszabni a kongresszusi körzeteket, hogy a fekete szavazók ne választhassanak saját képviselőt. Az 1965-ös választási törvény erről szóló rendelkezésének visszavonása rossz emlékeket idézett fel a fekete közösségekben. „Trump megpróbálta semlegesíteni őket” – mondta Bill Clinton, amikor Colom mellett kampányolt Mississippiben. A bírósági döntés után a helyi republikánus vezetés megkezdte a folyamatot, amivel megszüntették volna Mississippi egyetlen fekete képviselőjének választási körzetét.

Mississippi és a választójog története

Mississippi a feketék szavazati jogának eltiprásában gócpontnak számított. A polgárháború után a feketék szavazati jogot kaptak: 1869-ben az állam az Egyesült Államok első fekete szenátorát küldte a kongresszusba, 1874-ben egy másikat, az állami képviselőház 47, a szenátus 14 százaléka feketékből állt. Miután a szövetségi csapatok elhagyták az államot, a fehér felsőbbrendűséget hirdető szervezetek erőszakkampányba kezdtek, majd 1890-ben új állami alkotmányt fogadtak el, amelynek célja a feketék szavazati jogától való megfosztása volt. Két évvel később már csak a feketék kevesebb mint hat százaléka voksolhatott.

Ezt csak az 1960-as években sikerült visszafordítani a polgárjogi aktivisták küzdelmének köszönhetően, akik közül többet is meggyilkoltak Mississippiben. Egyikük a 21 éves James Chaney volt, akit két fehér aktivistával együtt öltek meg 1964-ben a Ku-Klux-Klan tagjai. Lánya, aki pár napos volt apja halálakor, most szavazhatott az állam első fekete szenátorára. Colom kampányzáró hirdetését Medgar Evers, az NAACP helyi vezetőjének házánál vette fel, akit 1963-ban lőtt le egy fehér felsőbbrendűséget hirdető férfi.

Ezt is kedvelheted