Átnevezné a tudománypolitikai tanácsot és a pályázati rendszert is alakítaná a kormány

Átnevezné a tudománypolitikai tanácsot és a pályázati rendszert is alakítaná a kormány

által K Sandor

Új nevet kapna a tudománypolitikai tanács, a kutatási pályázatoknál is változtatna a kormány

Módosításokat nyújtott be a magyar kutatásfinanszírozási rendszerrel kapcsolatban a kormány: a törvényjavaslat szerint a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács Magyar Tudománypolitikai Tanácsként működne tovább, amely az NKFI Alap működésének szakmai felügyeletében venne részt, és a kormány kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét támogatná véleményező testületként.

A Nemzeti Tudománypolitikai Tanács felállításáról az előző kormány akkor döntött, amikor elvette a Magyar Tudományos Akadémiától a kutatóhálózatot. A testület feladata jelenleg az NKFI Alap szakmai felügyelete, és többek között javaslatot tehet a kormány által jóváhagyott szakpolitikai stratégiákkal összhangban a támogatandó kutatási főirányokra, tématerületekre. A tanács 12 tagból áll: a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszterből és 11, a volt miniszterelnök által kinevezett tagból. A jelenlegi tagok között van Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, Maróth Miklós, a HUN-REN kutatási hálózat elődjének, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak a korábbi elnöke, Gulyás Balázs, a HUN-REN volt elnöke és Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Tag volt még 2024-ig Krausz Ferenc fizikus is, aki nem sokkal a Nobel-díja elnyerése előtt került ki a testületből. Krausz később a Kulturális és Innovációs Minisztérium tudománypolitikai főtanácsadója lett, majd megalapította az Élvonal Alapítványt, amellyel a korábbi kormány ezermilliárd forintos keretszerződést kötött. Ez volt az egyik első szerződés, amit az új kormány megszüntetett.

A most megalakulandó Magyar Tudománypolitikai Tanács 11 tagú lenne: három tagot a gazdasági szférából, négyet a tudományos szférából, hármat az állami szférából, egyet pedig a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közül neveznének ki. A tagokat a tudományos és technológiai miniszter javaslatára a miniszterelnök kérné fel és nevezné ki, három évre, ami többször is meghosszabbítható lenne. A testület maga választaná meg az elnökét, a társelnöki tisztség megszűnne. A korábbi tagok megbízatása a törvény hatálybalépésével megszűnne.

A törvénymódosítás szerint a Kutatási Kiválósági Tanács szerepét is megerősítenék. A testület jelenlegi elnöke Domokos Péter kutatóprofesszor, az MTA és az Academia Europaea tagja. A tanácsban ott van Aczél Petra is, aki a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat tudományterületi alelnöke volt, ahonnan idén május végén távozott. A módosítás alapján a Kutatási Kiválósági Tanács továbbra is héttagú lenne, a tagokat és az elnököt a tudományos kutatóhálózat elnöke, az MTA elnöke és a Magyar Rektori Konferencia elnöke közösen javasolná, de a kinevezésről és a visszahívásról a miniszter döntene. A tagság három évre szólna, egyszer lehetne meghosszabbítani. A testületben két-két élettudományi és természettudományi, valamint egy-egy társadalom- és bölcsészettudományi képviselőnek kellene helyet kapnia, a hetedik tag, az elnök bármely tudományterületet képviselhetné.

A Kutatási Kiválósági Tanáccsal kapcsolatban új összeférhetetlenségi szabályokat is bevezetnének: nem lehet tag vagy elnök a kutatóhálózat elnöke és vezérigazgatója, országgyűlési képviselő, kormánybiztos vagy miniszteri biztos. A tagok legfeljebb a garantált bérminimum kétszeresének megfelelő tiszteletdíjat kaphatnának.

A tanács a kiválósági alapú, az NKFI Alap Kutatási Alaprészéből finanszírozott pályázatok döntés-előkészítésében és elbírálásában kapna szerepet. A kutatási pályázatok kiírásáról a miniszter döntene a tanács javaslatának figyelembevételével, a pályázatok tudományos tartalmát és értékelési szempontjait a tanács egyetértésével kellene meghatározni, a rangsort pedig a tudományos szakmai értékelés alapján a tanács alakítaná ki. Ettől a rangsortól kizárólag jogszabálysértés, összeférhetetlenség, a rendelkezésre álló forrás elégtelensége vagy törvényben meghatározott egyéb ok miatt, részletes írásbeli indokolással ellátva lehetne eltérni.

Az értékelő testületek és szakértői csoportok vezetőit a kormány által kijelölt szerv vezetőjének javaslatára a miniszter kérné fel, a tanács egyetértésével. A pályázatok értékelésének eljárásrendjét is a miniszter hagyná jóvá, ehhez szintén kellene a tanács egyetértése. A támogatásról végül a miniszter döntene az adott testület javaslata alapján, és indokolnia kellene, ha eltér attól.

A javaslat szerint az értékelési szempontoknak figyelembe kell venniük az egyes tudományterületek, különösen a társadalom- és bölcsészettudományok, ezen belül a jogtudomány sajátos publikációs kultúráját és kutatási eredményeit.

Ezt is kedvelheted