Ha az AUR nyer, Orbán romániai terve valóra válhat – de mi lesz az RMDSZ-szel?

Ha az AUR nyer, Orbán romániai terve valóra válhat – de mi lesz az RMDSZ-szel?

által K Sandor

Az AUR előretörése és az RMDSZ helyzete

Románia legnagyobb ellenzéki ereje, a szélsőjobboldali AUR a szociáldemokratákkal összefogva megbuktatta a Bolojan-kormányt, és a háttérből továbbra is támogatja a szocdem vezetésű kabinetet. Az új kormányban elsöprő többségbe kerültek a szocdem politikusok, az AUR pedig pozíciókat kapott a parlamentben, a számvevőszéknél és a közmédia élén is.

Az utcai megmozdulásokon a szélsőjobb a rendszerellenes narratívát hangsúlyozza, a háttérben azonban rendszerbarát együttműködés zajlik a PSD-vel. George Simion arra készül, hogy pártja a 2028-as választások után ne legyen félreállítható, azaz lehetőleg kormányra kerüljön.

Ezzel párhuzamosan ismét felerősödött az RMDSZ-ellenes narratíva, amelyet az erdélyi magyar politikusok úgy fordítanak le szavazóik számára, hogy az AUR az erdélyi magyarokat támadja. Cseke Péter újságíró és Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa vizsgálta meg az AUR stratégiáját, a párt vonzerejének okait, valamint azt, milyen veszélyt és politikai lehetőséget jelent az erdélyi magyarság és az RMDSZ számára.

Rendszerellenesség és gazdasági populizmus

Cseke Péter szerint az AUR legfőbb vonzereje a rendszerellenesség: a párt arra épít, hogy az elmúlt évtizedekben ugyanaz a szűk politikai elit váltogatta egymást a hatalomban, és cserben hagyta a társadalmat. Kiss Tamás két kulcsfolyamatot emelt ki: a 2018-as családvédelmi népszavazás körül kialakult civil-egyházi hálózatot, valamint a Covid-járvány társadalmi sokkját, amelynek egzisztenciális dühét egyedül az AUR csatornázta be.

Az AUR gazdaságpolitikája egyszerre tartalmaz piacpárti elemeket és kemény gazdasági nacionalizmust. Kiss Tamás szerint ez a kettősség egy autoriter neoliberalizmus, amely a Fidesz 2010 utáni gazdaságpolitikáját követi. A szociológus figyelmeztetett: a hazai tőke versenyképességének fenntartásához alacsony bérekre és kiszolgáltatott munkaerőre van szükség, így egy esetleges hatalomra kerülés a periférián élő szavazókat még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozná.

Mérséklődés helyett belső kényszerpálya

Egy ideig úgy tűnt, hogy az AUR a Giorgia Meloni pártjának mintájára mérséklődik, szakértői arcokat emeltek be a vezetésbe. Cseke Péter szerint azonban ez inkább tudatos szereposztás volt, amelyet felülírt a nyers politikai számítás. A háttérben ott áll a még szélsőségesebb, nyíltan antidemokratikus retorikát használó Călin Georgescu, akinek népszerűsége a mérések szerint megelőzi Simionét. Georgescu őrizetbe vétele után Simion leállította a párt mérséklődését, hogy ne veszítse el a radikális szavazótábort.

Az RMDSZ mint politikai mentőöv

Bár az erdélyi magyarok döntő többsége elutasítja a román szélsőjobboldalt, elszórtan még Székelyföldön is akadnak szimpatizánsok. Kiss Tamás szerint az erdélyi magyar társadalom értékrendje több kérdésben hasonlít az AUR-szavazók preferenciáihoz, a magyarokat mégis az egzisztenciális félelem tartja vissza: a kisebbségi intézményrendszer és az anyanyelvhasználati jogok felszámolásától való félelem.

Ezt a félelmet az RMDSZ tudatosan használja mozgósításra, és a felerősödő AUR-támadások kapóra jönnek neki. A parlamentben napirendre került a magyar párt bejutását segítő alternatív választási küszöb eltörléséről szóló AUR-os javaslat, valamint Bálványosfürdő nevének elrománosítása. Cseke Péter szerint utóbbit valójában maga az RMDSZ vette elő egy számára kedvező pillanatban. Az RMDSZ nehéz helyzetben van a népszerűtlen kormányzati szerepvállalásai és Orbán Viktor magyarországi választási bukása miatt, így az AUR támadásai valóságos mentőövet jelentenek a pártnak.

Mit jelenthet az AUR hatalomra kerülése?

A két szakértő egyetértett abban, hogy az AUR előretörését minden eszközzel fékezni kell. Kiss Tamás két kockázati tényezőt különített el. Az első és legbiztosabb veszély a romániai politikai berendezkedés illiberális átalakítása: bár a szociológus nem tartja valószínűnek a Fideszéhez hasonló mély beágyazottság kiépítését, egy győzelem a jogállami fékek leépítése felé vinné az országot, ami a nemzeti kisebbségek számára önmagában katasztrofális forgatókönyv.

A második kérdéskör – a kisebbségi intézményrendszer sorsa – nem olyan egyértelmű, mint a kampányüzenetek sugallják. Kiss Tamás szerint nem törvényszerű, hogy egy hatalomra kerülő AUR frontális támadást indítana a magyar iskolák vagy az érdekképviselet ellen. A szociológus egy rafináltabb forgatókönyvet vázolt fel: a politikai kooptációt, a kisebbségi elit betagozását és hatalmi függésbe vonását. Példaként a szerbiai modellt említette, ahol a Vajdasági Magyar Szövetség patronázs-alapon a rendszer kiszolgálójává vált, valamint a két világháború közötti romániai példát, ahol az erdélyi magyar elit beilleszkedett a tekintélyelvű államhatalom keretei közé. Így nem zárható ki, hogy az AUR hatalomra jutása esetén maga az RMDSZ válna a beolvasztás végrehajtójává, cserébe a kisebbségi intézmények látszólagos fennmaradásáért.

Ezt is kedvelheted