Norvégia is követné Dániát a 70 éves nyugdíjkorhatárral
A norvég kormány hosszabb távon 70 évre emelné a nyugdíjkorhatárt – a javaslatot a növekvő várható élettartammal és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával indokolják. A tervek szerint 2029-től a jelenlegi 67 éves korhatár évtized szerinti korosztályonként körülbelül egy évvel emelkedne, a korai nyugdíjba vonulás alsó határa pedig 62-ről 65 évre nőne. A 70 éves korhatár így csak a jelenleg harmincéveseket érintené.
A javaslatról szóló konzultáció február 17-ig tart, a kormány pedig 2027 tavaszán terjesztené a reformot a parlament elé.
Több európai országban is emelkedik a nyugdíjkorhatár
Az elmúlt években több uniós tagállamban is emelkedett a nyugdíjkorhatár. Dániában 2025 májusában fogadta el a parlament azt a törvényt, amely 2040-től 70 évre emeli az állami nyugdíjkorhatárt. Csehországban a 2024-ben elfogadott reform alapján a nyugdíjkorhatár hosszabb távon 67 évre emelkedik. Franciaországban a 2023-as reform fokozatosan 62-ről 64 évre emeli a teljes nyugdíjra való jogosultság korhatárát.
Jelenleg nagyjából az uniós tagállamok felében 64 vagy 65 év a nyugdíjkorhatár, ahogy Magyarországon is. A 27 uniós tagállam közül 14 országban tervezik a nyugdíjkorhatár emelését, ami a tagállamok harmadában igazodik a várható élettartamhoz.
Magyarországon 12 év a különbség
A legtöbb nyugdíjas évet a francia, a máltai és a svéd rendszer biztosította a 2023-as várható élettartam és a jelenleg érvényes jellemző nyugdíjkorhatár különbsége alapján. Magyarországon 12 év volt a különbség a két érték között, ami a harmadik legalacsonyabb volt az EU-ban.
Fontos ugyanakkor, hogy a két adat nem ugyanarra a korosztályra vonatkozik. A várható élettartam a jelenlegi népesség halandósági viszonyain alapul, míg a nyugdíjkorhatár a most hatályos szabályozást tükrözi. A kettő különbsége ezért csak közelítő képet ad arról, hogy átlagosan hány évet tölthetnek nyugdíjban az emberek, vagyis ez nem tekinthető a ténylegesen nyugdíjban töltött idő mutatójának.
A 2025-ben elhunyt magyar öregségi nyugdíjasok például átlagosan 23,3 évet töltöttek nyugdíjban – a férfiak 19,1, a nők pedig 26,7 évet – a Magyar Államkincstár adatai alapján.
Megoszlanak a szakértői vélemények
A magyar nyugdíjszakértők véleménye megoszlik a nyugdíjkorhatár jövőjéről. Míg egyesek a magyarok alacsonyabb várható élettartama miatt csökkentenék, mások a várható élettartam növekedéséhez kötnék a jelenlegi korhatárt.
Farkas András nyugdíjszakértő a 65 éves nyugdíjkorhatár átmeneti, 64 évre történő csökkentését vetette fel, arra hivatkozva, hogy a magyarok 65 éves korban várható további élettartama 4,4 évvel elmarad az uniós átlagtól. Banyár József a magyar nyugdíjrendszert átfogóan bemutató cikkében azt vetette fel, hogy a nyugdíjkorhatárt automatikusan a várható élettartam növekedéséhez kellene igazítani. Simonovits András pedig az elmúlt években szintén egy rugalmas rendszer bevezetése mellett érvelt, amely már 62 éves kortól lehetővé tenné a nyugdíjba vonulást, arányosan alacsonyabb nyugdíj mellett.
Politikai elképzelések
A Tisza Párt programja nem irányozza elő az általános, 65 éves nyugdíjkorhatár módosítását, ugyanakkor a Nők 40 mintájára fokozatosan bevezetné a Férfiak 40 programot.
Az általános nyugdíjkorhatár helyett a munkában töltött évek számára fókuszálna a francia Nemzeti Tömörülés kampányígérete is, amely szerint azok, akik 20 éves koruk előtt kezdtek dolgozni, már 60 évesen is nyugdíjba vonulhatnának (40 évnyi járulékfizetés után), míg a később munkába állóknak 62 éves korukig kellene dolgozniuk a teljes nyugdíjhoz (akár 42 évnyi munkaviszony után).
