GTA: nem az erőszak élvezete, hanem a korlátlan szabadság vonz

GTA: nem az erőszak élvezete, hanem a korlátlan szabadság vonz

által K Sandor

A GTA sikerét nem az erőszak, hanem a szabadság magyarázza

Tizenhárom év várakozás után jelenik meg a Grand Theft Auto hatodik része, az elmúlt évek egyik legjobban várt videójátéka. A rajongók évek óta elemzik a kiszivárgott információkat, és olyanok is izgatottan várják az új részt, akik egyébként már alig játszanak videójátékokkal. A GTA az elmúlt közel harminc évben ugyanis jóval több lett egy videójáték-sorozatnál.

Fromann Richárd szociológus, a JátékosLét Kutatóközpont vezetője szerint a sorozat népszerűségét nem lehet egyszerűen azzal magyarázni, hogy az emberek szeretnek virtuálisan erőszakos cselekményeket elkövetni. A legfontosabb vonzerő a cselekvési szabadság élménye: a játékos maga dönthet arról, mivel szeretne foglalkozni, milyen sorrendben teljesíti a feladatokat, és milyen szerepet szeretne kipróbálni.

Szerep és valóság határa

A játék szabadságának része, hogy olyan dolgokat tehetünk meg benne, amiket a hétköznapokban társadalmi normák, erkölcsi megfontolások vagy törvények tiltanak. Fromann szerint azonban egy tiltott szerep kipróbálásából nem lehet automatikusan következtetni arra, hogy az ember a való életben is azonosul azzal. A játékos beleéli magát egy szerepbe, miközben tisztában van azzal, hogy egy fikció résztvevője.

A kutatások alapján az sem egyértelmű, hogy maga az erőszakos tartalom mennyit tesz hozzá egy videójáték élvezetéhez. Egy 2019-ben publikált vizsgálatban 90 egészséges felnőttet osztottak három csoportra: az egyik csoport két hónapon keresztül a GTA V-tel játszott, a másik a The Sims 3-mal, a harmadik pedig egyikkel sem. A kutatók nem találtak a GTA-hoz köthető növekedést a vizsgált agressziós mutatókban.

Bűncselekmények és videójátékok

2008-ban Thaiföldön egy 18 éves fiatal megölt egy taxist, az esetet pedig a korabeli sajtóban összefüggésbe hozták a GTA IV-gyel. Öt évvel később az amerikai Louisiana államban egy nyolcéves gyerek agyonlőtte a gondviselőjét, a rendőrség pedig megemlítette, hogy a gyerek korábban a GTA-val játszott. Fromann szerint egy tragédia megértéséhez önmagában kevés információ az, hogy az elkövető milyen videójátékokkal játszott, és a GTA-val játszó emberek hatalmas táborához képest néhány kiragadott esetből nem lehet általános következtetéseket levonni.

Egy 2015-ös, 276 játékost egy éven keresztül követő vizsgálatban a 14–17 éves kamaszok korábbi fizikai agressziója előre jelezte, hogy később nagyobb valószínűséggel játszanak majd erőszakos videójátékokkal. Vagyis elképzelhető, hogy az eleve agresszívabb emberek mutatnak nagyobb érdeklődést az ilyen játékok iránt.

Virtuális közösségek és a játékosok motivációi

A GTA V-re épülő szerepjátékos szervereken a játékosok saját karaktereket találnak ki maguknak, akiknek személyiségük, foglalkozásuk, történetük és emberi kapcsolataik vannak. Vannak, akik azért kapcsolják be a játékot, hogy órákon keresztül rendőrként, mentősként, autószerelőként vagy taxisofőrként dolgozzanak egy virtuális városban. Fromann ezeket a közösségeket mikrotársadalmaknak tekinti, amelyeknek saját normáik, hierarchiáik és szabályaik vannak.

A szociológus szerint a szülőknek elsősorban olyan videójátékot érdemes választaniuk a gyerekük számára, ami megfelel az életkorának. A GTA V az európai PEGI-rendszer szerint 18 éven felülieknek szól. Ha viszont a gyerek már játszik a GTA-val, akkor fontos megérteni, hogy pontosan miért szeret vele játszani. „Nem a játékot kell megfejtenünk, hanem a gyereket megértenünk” – mondta Fromann.

Ezt is kedvelheted