Repülés kontra vasút Magyarországon az 1940-es évek végén
A második világháborút követő időszak közlekedési megoldásai itthon is sajátos módon fejlődtek: 1946-ban repülőgépek közlekedtek Budapestről Győrbe, amelyek meglepően olcsón, majdnem a vasúti jegyek árával versenyezve kínálták szolgáltatásaikat. A Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság (Maszovlet) alapításával új időszámítás kezdődött a belföldi légi közlekedésben.
A Maszovlet és a polgári légi közlekedés kezdete
1946-ban alapították meg a Maszovletet, amely a gyorsaságán kívül az alacsonyabb árakkal vonzotta az utasokat. A jegyárakat szándékosan úgy alakították ki, hogy csak minimálisan haladják meg a vasúti tarifákat, ezzel is népszerűsítve a légi közlekedés lehetőségét. Példa erre, hogy egy Debrecenbe szóló repülőjegy 140 forintba került, míg ugyanez vasúton 120 forintos áron érhető el.
A légiforgalom ötlete nem volt teljesen újkeletű. Az 1920-as években már üzemeltek belföldi járatok az országban, de a második világégés után ez a megoldás a romos vasúti és közúti infrastruktúra alternatívájaként különösen ígéretes lett. A Maszovlet Li–2P típusú repülőgépeket használt, amelyeket a szovjet fél biztosított, míg a magyar oldal a személyzetről és a földi műveletekről gondoskodott.
Légi közlekedési hálózat kiépítése
Az első járatok 1946 nyarán indultak Budaörs, Szombathely, valamint Debrecen között. Az év végéig több város, így Győr, Szeged és Szombathely is csatlakozott a hálózathoz, tovább erősítve a belföldi légiforgalom jelentőségét. Az elkövetkező években olyan települések kerültek bekapcsolásra, mint például Miskolc, Kaposvár és Nagykanizsa. Ez a gyors expanzió a nagyobb utazási igények kielégítésére szolgált, miközben a vasúthálózat lassan újjáépült.
Ferihegy és a Malév létrehozása
1950-től a budaörsi repülőtér gócpont szerepét átvette az újonnan elkészült ferihegyi repülőtér. A Maszovlet 1954-ben vált teljességgel magyar irányítású zállalattá, miután a szovjet részesedést kivásárolta a magyar kormány, így alakult meg a Malév. Az új légitársaság nemcsak belföldi, hanem nemzetközi járatokat is indított, mellyel új korszakot nyitott a magyar repülés történetében.
A belföldi járatok hanyatlása
Az 1960-as évekre viszont a belföldi légi közlekedés teljesen marginalizálódott. A Li–2-es gépek lecserélése modernebb típusokkal a vidéki repterek számára technikai problémát jelentett, ugyanis nem tudták fogadni az új gépeket. Ezzel párhuzamosan a vasút és az autózás átvette a belföldi mobilitás fő szerepét, így a légi közlekedés szerepe jelentősen csökkent. Az utoljára működő Budapest–Pécs és Budapest–Debrecen járat is megszűnt 1968–69-ben.
Egy korszak vége
A belföldi légi közlekedés elhalása nemcsak technikai kihívásoknak, hanem az utazási szokások jelentős átalakulásának is betudható. Az autók elterjedése, a vasúthálózat fejlődése, és a régi repterek fejlesztésének elmaradása mind hozzájárultak ahhoz, hogy a belföldi járatok eltűnjenek Magyarország repülésének térképéről.
Forrás: telex.hu/eszkombajn/2025/03/22/maszovlet-malev-magyar-belfoldi-repules-masodik-vilaghaboru
