Az MNB-alapítványok botránya: elhallgatás és vagyonvesztés
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak gazdálkodása az elmúlt években a magyar közélet egyik legvitatottabb témájává vált. Az MNB elnöke, Matolcsy György által 2014-ben létrehozott Pallas Athéné Alapítványok több mint 200 milliárd forintos indulóvagyont kaptak, amely azóta több mint a duplájára nőtt. A nyilvánosság érdeklődése azonban nem csökkent – különösen azok után, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentései bűncselekménygyanúkat és jelentős vagyonvesztést tártak fel.
A botrány különös fordulatát az adja, hogy a kormánypárti politikusok, akik legintenzívebben próbálták az alapítványok pénzügyeit a közvélemény elől elrejteni, ma csodálkoznak a visszaéléseken. Érdemes felidézni, hogyan próbálták éveken keresztül eltitkolni a közpénz útját és micsoda akadályokat gördítettek a nyilvánosság elől az MNB működésének átláthatósága elé.
Közpénz, amely „elveszítette” közpénz jellegét
Matolcsy György 2013 márciusában került az MNB élére, és egy évre rá jelentős pénzösszeget irányított át az általa létrehozott alapítványokhoz. Az alapítványok kezébe kerülő pénz jelentős része már a kezdetektől közpénznek számított. Ám a kormányzati gépezet mindent megtett annak érdekében, hogy ezt a jogi alapvetést megkérdőjelezze. Tóth Bertalan szocialista politikus 2015-ben közérdekű adatigényléssel követelte az alapítványok gazdálkodási adatait, de az MNB ezt nem teljesítette, ezért pereskedéshez vezetett az ügy. A bíróság végül kimondta, hogy az alapítványok pénzei közpénznek minősülnek, így a rájuk vonatkozó információk nyilvánosságra tartoznak.
A Fideszes országgyűlési többség azonban nem hagyta annyiban a helyzetet. 2016 februárjában Bánki Erik, a gazdasági bizottság elnöke előterjesztett egy törvényjavaslatot, amely kísérletet tett arra, hogy megakadályozzák az adatok nyilvánosságra kerülését. Ez a törvény tulajdonképpen kijelentette, hogy az MNB alapítványi hozzájárulásaival elveszti közpénz jellegét. A sietség és a gátlástalanság szimbolikus példája, hogy a törvényt egy napon belül áttolták a parlamenten, felülírva még a bírósági ítéleteket is.
A jogállamiság göröngyös talapzata
Áder János köztársasági elnök azonban nem írta alá a törvényt. Az Alkotmánybírósághoz küldte, amely kimondta, hogy a jogszabály sérti az Alaptörvényt, mivel a pénzalap közpénzjellegét nem lehet elrejteni a nyilvánosság elől. A vereség ellenére a Fidesz törekvései így hónapokig akadályozták az információhoz való hozzáférést, meghosszabbítva azt az időszakot, amely alatt visszaélések történhettek.
Kinek és mire mentek el a milliárdok?
Amikor végül nyilvánosságra hozták az alapítványok gazdasági adatait, számos kérdés vetődött fel. Kiderült, hogy milliárdos szerződéseket kötöttek Mészáros Lőrinc érdekeltségével, közbeszerzések nélkül támogattak magánkezdeményezéseket, sőt, Matolcsy György saját könyvének kiadására is jelentős közpénzt áldoztak. Ezek az esetek nem csupán gyanút keltenek, hanem jól tükrözik a rendszer strukturális, átláthatóságot nélkülöző természetét.
A jelen helyzet: csodálkozás, jelentős veszteségekkel
Az Állami Számvevőszék jelenlegi vizsgálatai több százmilliárdos vagyonvesztést tártak fel, amely a közérdek súlyos sérelmére utal. Bár az MNB vezetése „értékteremtő” célokat emlegetett – oktatás, kutatás, épületfelújítás –, az alapítványok tevékenysége a gyakorlatban nem teljesítette ezeknek a céloknak még a minimumát sem.
A kormányzat mostani reakciói elgondolkodtatóak. Azok a politikusok, akik évekig védték az alapítványokat a nyilvánosság elől, most csodálkoznak a vagyonveszteségek nagyságán. A színlelt meglepettség szembetűnő, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy több mint egy évtizeddel ezelőtt ők maguk adták meg a szükséges felhatalmazást a visszaélésekhez.
Következtetések nélkül
A Fidesz politikusainak korábbi próbálkozásai az átláthatóság akadályozására most világos tükröt tartanak eléjük. A közérdek figyelmen kívül hagyása az alapítványok ügyeiben nemcsak a jogállamiságot, hanem a társadalmi bizalmat is aláássa. Az egész történet során egyvalami azonban biztosnak tűnik: mindenre van magyarázat, csak az igazságot nehéz megtalálni. A kérdés most az, milyen irányba halad tovább ez az ügy, és hogy marad-e bármi a közvagyonból, ami a közérdeket szolgálja.
Forrás: telex.hu/gazdasag/2025/03/26/mnb-alapitvany-kozpenz-jelleg-banki-erik-kosa-lajos-fidesz
