Lehetséges mesterséges vírus? A száj- és körömfájás magyarországi esetei
Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának igazgatója határozottan állítja: a lehetőség, hogy a Magyarországon terjedő ragadós száj- és körömfájás vírus mesterséges termék lenne, gyakorlatilag elhanyagolható. Meglátását a Qubit jelentése szerint osztotta meg, miután a vírus eredetével kapcsolatban felmerültek bizonyos spekulációk.
Az ügy előzménye, hogy Gulyás Gergely kormányinfón tett nyilatkozata szerint nem kizárt, hogy mesterségesen előállított vírussal van dolgunk, amit külföldi laboratóriumi információkra alapozott. Hasonló kijelentést tett Nagy István agrárminiszter is, hangsúlyozva, hogy az állategészségügyi szakértők jelenleg vizsgálják a vírus eredetét, és próbálják feltárni annak pontos hátterét.
Az O-szerotípus és a génvizsgálatok korlátai
A jelenleg elérhető genetikai vizsgálatok alapján a Magyarországon terjedő száj- és körömfájásvírus az O-szerotípushoz tartozik, amely világszerte számos járvány forrása volt már. Érdekesség, hogy a mostani eset rokonságba hozható egy 2018-ban, Pakisztánban regisztrált vírusváltozattal. Ugyanakkor Kemenesi Gábor hangsúlyozza: a genomadatok csak részlegesek, így azok alapján csupán annyi mondható ki, hogy a vírustörzs egy pakisztáni laboratórium által regisztrált változathoz hasonlíthat.
A virológus szerint az efféle hasonlóság „önmagában kevés”, ugyanis a vírus természetben történő terjedése is lehetséges, és a kettő közötti kapcsolatot csak alapos járványügyi nyomozás derítheti fel, amelyhez elengedhetetlenek a megfigyelési adatok. Azt is külön kiemelte, hogy a mesterségesen alkotott vírus lehetősége tudományos értelemben annyira alacsony, hogy az efféle felvetésekkel óvatosan kell bánni.
Mesterséges eredet: fenyegetés vagy tévút?
Kemenesi és a szakértők szerint megalapozatlan feltételezni, hogy egy fejlett európai országban, ahol a biobiztonsági szint rendkívül magas, mesterséges vírus szabadulhatott volna el. A Pécsi Virológia Facebook-oldala részletesen elemzi, hogy miért nagyon valószínűtlen egy ilyen forgatókönyv. A szkepticizmust tovább növeli egy korábbi, 2007-es brit eset, ahol laboratóriumi szennyvízkezelési problémák vezettek kisebb járványhoz – de az ilyen helyzetek mára kivételesen ritkák.
Összefoglalva: a vírus jelenlegi jelenlétének pontos hátterét nem egyszerű feltárni, de a mesterséges előállítás lehetősége szinte teljesen kizárt. Ehelyett a hangsúly a járványügyi megfigyeléseken és a vírus természetes terjedési útvonalain van. Az efféle vizsgálatok hosszú távú eredményei segíthetik, hogy az illetékesek jobban megértsék és megfelelően kezeljék az ehhez hasonló járványokat a jövőben.
