A parlament gazdasági bizottságának ülése: leszavazott javaslatok és elutasított meghallgatások
A legutóbbi parlamenti gazdasági bizottsági ülés számos vitás kérdést vetett fel. Az ülés egyik legfajsúlyosabb pontja az MNB-ügyben érintett szereplők meghallgatására vonatkozó javaslat volt, amelyet Csárdi Antal, Z. Kárpát Dániel, Orosz Anna, Tordai Bence és Dávid Ferenc terjesztettek elő. A meghallgatás célpontjai között szerepelt Windisch László, az Állami Számvevők elnöke, Matolcsy György volt jegybankelnök, valamint több másik magas rangú tisztviselő és alapítványi vezető.
A bizottság végül leszavazta a javaslatot: a fideszes képviselők 7 nem szavazattal és 4 tartózkodással akadályozták meg az ellenzéki képviselők kezdeményezését. Az elutasítást olyan érvekkel támasztották alá, hogy a nyomozás jelen szakaszában nincs értelme a bizottsági meghallgatásoknak. A szituációt árnyalta, hogy több fideszes képviselő, köztük a bizottság elnöke, Bánki Erik, nem jelent meg az ülésen. Érdekes módon Bánki korábban azok közé tartozott, akik titkosítani akarták az alapítványok költéseit érintő információkat.
MNB-ügy: több százmilliárd forintnyi alapítványi hiány
A Magyar Nemzeti Bankhoz köthető alapítványok gazdálkodása évek óta viták kereszttüzében áll. Az Állami Számvevőszék friss jelentése több problémát is kiemelt, köztük a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány gazdálkodásának szabálytalanságait, valamint a Neumann János Egyetemért Alapítvány helytelen befektetési gyakorlatát. A beszámolók szerint az alapítványok körülbelül 200 milliárd forintnyi veszteséget halmoztak fel ingatlanügyleteken keresztül.
Ezek a botrányok azonban nem új keletűek: évekkel ezelőtt már több független újságíró és szervezet is foglalkozott az MNB-alapítványok problémás gazdálkodásával. Az ÁSZ legfrissebb jelentései mindezek ellenére tovább árnyalták a képet, érzékeltetve az MNB működésében felmerülő átláthatatlanságot és pazarlást.
Egyéb elutasított javaslatok: szegénységi adatok és önkormányzati rezsicsökkentés
Az MNB-ügy mellett más kiemelkedő témák is napirendre kerültek. Az ellenzéki képviselők javasolták a Központi Statisztikai Hivatal elnökének meghallgatását a szegénységi adatokat érintő furcsaságok kapcsán. A KSH statisztikáiban több kutató szerint ellentmondások mutatkoznak, amelyek megkérdőjelezik az adatok hitelességét. Ilyen például a gyanúsan sok, a szegénységi küszöb felett található egyfős háztartás, vagy bizonyos jövedelemsávok eltűnése. A gazdasági bizottság fideszes tagjai ezt a javaslatot is leszavazták.
Továbbá két szabolcsi település kezdeményezése is elutasításra került, amelyek célja a rezsicsökkentés kiterjesztése volt a kevés forrással rendelkező önkormányzatokra. A kormányzati álláspont szerint jelenleg nincs fedezet arra, hogy tovább növeljék a rezsicsökkentési keretet, amely már eddig is túlterheli az államháztartást.
Drámai költségvetési tények: 2554 milliárd forint hiány az első negyedévben
A fenti viták háttereként ott húzódik a gazdasági válság súlyos árnyéka. A magyar államháztartás az első negyedév végére elérte az egész éves hiánycél 62 százalékát. A 2554 milliárd forintos mínusz legnagyobb része a korábbi hitelek kamatainak fizetéséből adódott. Prémium állampapírok és dollárkötvények utáni kamatkiadásként az állam 1550 milliárd forintot fizetett ki mindössze három hónap alatt. Az ilyen költségek tovább szűkítik a gazdasági mozgásteret, amely különösen fájdalmas hatásokkal jár a kisebb önkormányzatokra és szociálisan érzékeny területekre.
Konklúzió nélkül heverő ügyek
Az MNB-ügyek és más gazdasági problémák pontos megoldása továbbra is várat magára. A bizottsági ülések sorozatos elutasításai és a fideszes képviselők passzivitása élesen felvetik a felelősségvállalás és transzparencia kérdését. Amennyiben nincs helyük ezeknek a problémáknak a parlament falain belül, az aligha kecsegtet a közeljövő biztató megoldásaival.
Forrás: telex.hu/gazdasag/2025/04/28/parlament-gazdasagi-bizottsag-mnb-ugy
