A magyarok nem elégedettek a bíróságok függetlenségével.

által K Sandor

Nemzetközi összehasonlítás: A bírósági függetlenség megítélése Magyarországon

A legfrissebb Eurobarométer-felmérés szerint a magyarok mindössze 38%-a bízik a hazai igazságszolgáltatás függetlenségében. Ez az arány éles kontrasztban áll a 54%-os uniós átlaggal, amely a bíróságok és bírák függetlenségéről alkotott véleményeket illeti. A magyar válaszadók csupán 7%-a értékeli „nagyon jónak” az igazságszolgáltatási rendszert, míg 31% inkább jónak tartja azt.

Regionalitás és függetlenség

A legmagasabb elégedettségi szintet a skandináv országokban figyelték meg: Finnországban 89%, Ausztriában 87%, Dániában pedig 81% értékelte kedvezően a bírói függetlenséget. A lista másik végén állnak a kelet-európai országok, köztük Lengyelország, Bulgária és Magyarország, ahol a függetlenség megítélése drámaian alacsony.

Kormányzati beavatkozások: A bizalom hiányának gyökerei

A válaszadók 75%-a úgy véli, hogy a kormányzati és politikai beavatkozások súlyosan befolyásolják az igazságszolgáltatási rendszer megítélését. A válaszok alapján világosan kirajzolódik a tendencia: a bírói függetlenséget intencionálisan gyengítő intézkedések váltották ki a diszkrét elégedetlenséget.

Démonstrációk és a bírósági függetlenség védelme

A bíróságok függetlenségéért folytatott harc kiterjedt demonstrációkat vonzott. Az idei év februárjában Budapesten és Szegeden is utcára vonultak az emberek. Az egységbe forrt tömeg célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az igazságszolgáltatás sorsának központi kérdéseire, különös hangsúlyt fektetve a kormány és az Országos Bírói Tanács közelmúltbeli megállapodására.

Az Országos Bírói Tanács helyzete

A megállapodás értelmében az OBT a kormány által javasolt reformokat fogadta el, cserébe az évek óta halogatott béremelésért. A bírák és igazságügyi dolgozók tömeges felháborodást fejeztek ki, amiért a függetlenségük áruba bocsátása olyan üzletkötés középpontjába került, amely jogi és etikai szempontból is megkérdőjelezhetővé vált.

A bírói kinevezések korhatárának emelése

Furcsa procedúra révén a kormány a bírói kinevezések alsó korhatárának 35 évre emelését is célozta. A törvénymódosítás átviteli folyamata anélkül zajlott, hogy az OBT-t érdemben bevonták volna, ami újabb aggasztó jele a bírói függetlenség aláásásának.

A helyzet kritikus, hiszen a bíróságok függetlensége nem csupán jogi fogalom, hanem a demokrácia működésének alapvető pillére. A jövő kérdése, hogy a magyar társadalom miként reagál a kihívásokra, és milyen lépéseket tesz a függetlenség megőrzése érdekében.

Forrás

Forrás: telex.hu/belfold/2025/07/04/birosag-fuggetlenseg-felmeres-eurobarometer

Ezt is kedvelheted