Természetes erózió és a folyók jövője Magyarországon
A BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék kutatócsoportja az Ipoly Hontnál lévő kanyarulatánál végzett forgatás során betekintést nyújt a természetes folyókanyarulatok erodálódásának folyamatába. A kutatócsoport három éve figyeli, hogyan alakulnak át az ilyen kanyarulatok, amelyek a természetes erózió következtében lassan holtággá válnak, míg a kanyart övező földnyelvek szigetekként kezdenek létezni.
A természetes vizeink működésének megértése kulcsfontosságú, különösen a klímaváltozás által előidézett elvárások közepette. Török Gergely, a BME tudományos főmunkatársa hangsúlyozta, hogy a folyók természetes állapotáról szerzett referenciátudás segíthet a felmerülő problémák, például a Tisza és a Duna hordalékháztartásának megértésében és kezelésében.
Amint az a kutatásokból kiderült, a folyóink betonteknőkbe kényszerítése miatt jelentős hordalékcsökkenés figyelhető meg. Török megjegyezte, hogy a hordalékhiány mértéke ahhoz vezet, hogy a folyók a medrükből próbálják pótolni a hiányzó anyagokat, ami mederszintcsökkenést okoz. Az áramlási folyamatok és a hordalékháztartás egészséges működésének megértése elengedhetetlen, ha a természetes állapotokhoz szeretnénk visszatérni.
Az Ipoly meanderező látványossága
Az Ipoly, akárcsak a szabályozás előtt álló Tisza vagy a Mississippi, meanderező folyóként működik. A folyó nem áll meg egy helyben; a kanyargós mozgása alakítja ki a különböző kanyarulatokat. Török hozzáfűzte, hogy a Mississippi alakulásának részletes dokumentációja és a mérések segítségével sikerült kiszámítani, hogy százévente egy-két kanyarulat veszélyeztetett a folyón, hasonlóan ahhoz, amit az Ipolyon is megfigyelnek.
A kutatócsoport folyamatosan vizsgálja az Ipoly áramlási jellemzőit. Az egyes ívek eltérő eróziós és hordalék lerakódási folyamatokkal rendelkeznek, ami hosszú távon kanyarulatok kialakulásához vezet. Török Gergely figyelmeztetett, hogy a megfigyelések alapján a partszakasz eróziója gyors ütemben halad, és az Ipoly esetében a „kígyó” nemsokára önmagába fog harapni, ami akár öt-tíz éven belül bekövetkezhet, attól függően, hogy milyen árvizek érkeznek.
A következmények és a terület politikai aspektusai
A folyó lefűződésével a folyóban holtág képződik, ahol lelassul az áramlás, így a hordalék lerakódik. A határfolyóknál, mivel a sodorvonal az országhatár, a kialakuló holtág, amely apró szigeteket is magában foglal, várhatóan Szlovákia területéhez fog tartozni, ami Magyarország területének csökkenését eredményezheti.
Ez a helyzet azonban nem feltétlenül tragikus, hiszen a kutató megjegyzi, hogy „lehet, hogy másik ívnél éppen jól járunk majd”. A folyószabályozások által előidézett problémákkal a Telex rendszeresen foglalkozik, ami jelzi a téma folyamatos relevanciáját és fontosságát a magyar vízgazdálkodás és környezetvédelem szempontjából.
Forrás: telex.hu/belfold/2025/11/06/mar-csak-par-ev-es-egy-kicsit-kisebb-lesz-magyarorszag
