16 nőjogi szervezet levele Magyar Péternek
A nemek közötti egyenlőség elérhetősége érdekében tizenhat hazai nőjogi civil szervezet sürgeti, hogy a Tisza-kormány hozzon létre egy önálló, szakmai és politikai jogosítványokkal rendelkező kormányzati intézményt. A Magyar Női Alap Alapítvány koordinálásával megfogalmazott levélben emelik ki, hogy a nőket érintő társadalmi problémák, különösképpen a hátrányos helyzetű nők súlyos helyzete nem jelenik meg megfelelően a magyar állam szakpolitikai prioritásai között. A levélben utalás történik arra, hogy Magyarország alaptörvényi szinten rögzíti a nők és a férfiak egyenjogúságát, emellett csatlakozott az ENSZ nőjogi egyezményéhez is.
Ugyanakkor a levelet aláíró szervezetek pozitívumként említik, hogy az elmúlt időszakban nőtt a nők reprezentációja a parlamentben és kormányzati pozíciókban, de hangsúlyozzák, hogy egy dedikált kormányzati intézményre is szükség lenne, amely biztosítja, hogy a nőket érintő kérdések ne kezelődjenek széttagoltan az állami működés során. A politikai intézmények között az EU-tagállamok többségében léteznek már speciálisan a nemek közötti egyenlőség képviseletét célzó intézmények, amelyek példáját követni kellene.
A levélben rámutatnak, hogy a nemek közötti egyenlőség előmozdítása nemcsak nőpolitikai kérdés, hanem alapvető feltétele a demokratikus intézményrendszer működésének, valamint a társadalmi részvétel és gazdasági fenntarthatóság biztosításának. A levél aláírói hangsúlyozzák, hogy egy olyan ország, ahol a lakosság jelentős része nem tudja részesülni a munkaerőpiac és a közélet lehetőségeiből, komoly erőforrásokat veszít el. Az erőszak és megfélemlítés ellen nem hatékonyan fellépő országok, amelyek elhanyagolják a női jogok védelmét, gazdasági hátrányba kerülnek az olyan nemzetekkel szemben, akik ezt stratégiai kérdésként kezelik.
A levélben több fontos javaslat is található, ami a jövőbeli kormányzati intézmény feladatait illeti. Ezek közé tartozik:
- a nőket érintő szakpolitikák összehangolása és koordinációja;
- a nemek közötti egyenlőség szempontjainak integrálása a jogalkotásba és a szakpolitikai döntéshozatalba;
- a nők elleni erőszakkal kapcsolatos megelőző intézkedések és áldozatvédelmi programok koordinálása;
- rendszeres konzultáció a női jogok és esélyegyenlőség előmozdításával foglalkozó civil szervezetekkel.
Nemrégiben 11 szüléssel foglalkozó civil szervezet hívta meg személyes egyeztetésre Hegedűs Zsolt egészségügyi minisztert, aki gyorsan reagált, nyitottan a felhívásra. Emellett a női minimum program keretén belül 21 nőjogi civil szervezet fogalmazott meg egy követeléscsomagot, amelyben a magyar nőket érintő legfontosabb ügyeket és azokkal kapcsolatos szakmai javaslatokat gyűjtötték össze. Az április 12-i választások előtt cikksorozatban elemzték a Fidesz-kormányok kommunikációját és intézkedéseit, valamint azok hatását a nők helyzetére.
