Százmilliárdos hitelkártyát örökölt a kormány a kórházakban
Az egészségügyi rendszer állapotát a kórházak krónikus adósságállománya világosan tükrözi, hiszen a kormány újra egy hatalmas, 100 milliárd forintos hitelkártyát örökölt meg tőlük, amely már félig üres. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, az RTL Híradónak nyilatkozva, jelezte, hogy év végére megint 100 milliárd forintra nőhet a kórházak lejárt adóssága. Ez azt jelenti, hogy a kormány valójában a kórházi beszállítókkal ‘hitelezi’ be az egészségügyi intézmények működését, és amíg ez a helyzet nem változik, a kórházi ellátás fenntartása továbbra is veszélyben marad.
Fontos megjegyezni, hogy a kormány általában csak akkor nyújt többletforrást az adósságok kifizetésére, amikor már “ég a ház”, azaz a beszállítói követelések miatt már veszélybe kerül az ellátás folyamatossága. Ez a típusú ad hoc tűzoltás nemcsak alapproblémákat, mint az alulfinanszírozottság és a nem hatékony működés, nem old meg, de azt is követhetetlenné teszi, hogy valójában mennyibe kerül évente a kórházak fenntartása. Az évente megjelenő százmilliárdok miatt a közvélemény is egyre inkább immunissá válik a probléma érzékelésére, mivel a kormány bármikor rendezheti az adósságokat, így az ellátás nem omlik össze látványosan.
Az adósságok krónikája
Ha az elmúlt évek számait nézzük, jól látható, hogy 2023 végén a kórházak teljes lejárt tartozása elérte a 130 milliárd forintot, amiből a kormány 90 milliárdos rendezést ígért, de azonnal mindössze 60 milliárdot utalt át. 2024 áprilisára az adósság 110 milliárd forintra emelkedett, ekkor két lépcsőban 104 milliárd forintnyi rendezésről döntöttek, amelyből 63 milliárdot azonnal, 41 milliárdot nyáron utaltak. Az év végére az adósság 86 milliárd forintra ugrott, de akkor mindössze 39,5 milliárdot rendeztek, így 2025 elejére az adósság ismét 100 milliárd fölé emelkedett, innen 96,4 milliárdot sikerült rendezni. 2025 tavaszának végére a tartozás 46 milliárd forintra nőtt, majd szeptember végére 80 milliárdra, év végére pedig közel 100 milliárdra ugrott.
Most már újra megközelítjük a 50 milliárd forintos adósságot, amely év végére várhatóan eléri a 100 milliárdot. A helyzet tehát azt mutatja, hogy a kórházak számára a kormány gyakorlatilag egy 100 milliárd forintos hitelkártyát tart fenn, amely a kórházi beszállítóktól származik, és amikor a keret kimerül, a kormány fizet.
A rendszer működése és következményei
Mivel a tartozásokat nyilvántartó Államkincstár adatai azt mutatják, hogy az egészségügyi intézmények döntő része a beszállítóknak tartozik, a kormány tipikusan beavatkozik, amikor e tartozás közelíti a 100 milliárd forintot, de sok esetben nem nyújtja a teljes adósságrendezéshez szükséges összeget. Ezen beavatkozások miatt, mire a pénz megérkezik, a lejárt tartozások általában már újra felhalmozódnak.
A tágabb kontextusban az Orbán-kormányok az utóbbi évek során leginkább retorziókkal próbálták kikényszeríteni a kórházak költségeinek csökkentését. Pintér Sándor belügyminiszter az elmúlt időszakban több kórház-igazgatót menesztett különböző gazdálkodási hiányosságok miatt, valamint tolerálható adósságszintet vezetett be, és helyezett kilátásba fizetéscsökkentést a kórházi menedzsmentek számára, amennyiben túllépik ezt a szintet. Az ilyen büntető jellegű megközelítés eddig nem vezetett el a kórházak adósságainak mérsékléséhez, és a jövőkép derengő, hiszen az új kormány egyelőre nem ismertette a rendszerszintű megoldási terveit, mindössze annyit lehet tudni, hogy a szektor évi 500 milliárd forint plusz forráshoz juthat, amely nem csupán a kórházi adósságok rendezését célozza meg.
