Azbesztválság: Mentési kísérletek és következmények
Az azbeszttel szennyezett kőzúzalék ügyében körülbelül kétszáz magyar településre és több mint ezer helyszínre juthatott el veszélyes anyag négy ausztriai bányából, ami komoly környezetvédelmi problémákat vet fel. Miközben a helyi hatóságok igyekeznek orvosolni a kialakult helyzetet, sok szakértő arra figyelmeztet, hogy a kármentesítési kísérletek csupán a káoszt növelhetik, még ha a szándék jó is. Az azbesztmentesítésben otthonosan mozgó szakemberek azzal szembesülnek, hogy a javaslataik és tapasztalataik nem jutnak el a döntéshozókhoz.
Szombathely az eddigi legnagyobb figyelmet kapta az azbeszttel kapcsolatos ügyekben, különösen az Oladi platón történt felfedezés után, ahol az útalapot képező kőzúzalék azbesztet tartalmazott. A mérések alapján a levegőben is kimutatható azbeszt koncentrációja már bőven meghaladta az egészségügyi határértékeket. Az ügy további települések körüli problémákat is felszínre hozott, hiszen az osztrák bányákból származó termékeket több west-magyar megye is felhasználta, így Németh Martin, Bük képviselője közérdekűadat-igényléssel tette világossá, hogy az elmúlt években nyolc megye közel kétszáz településére szállítottak kőzúzalékot.
Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője rávilágított, hogy akár ezernél is több olyan helyszín lehet, ahol azbesztes kőzúzalékot terítettek el. Független laborok naponta több tucat mintát vizsgálnak, és ezek közül sok pozitív eredménnyel zárul. A Vas Vármegyei Kormányhivatal adatai alapján 316 azbesztgyanús esetet jelzett a környezetvédelmi hatóságnál, amelyből 86 település érintett. A zalai kormányhivatal is nyilvántartást vezet a bejelentésekről, amelyek között különféle magánterületek és közterületek szerepelnek.
A veszély mértéke és a válaszintézkedések
Az azbeszt egészségügyi kockázatai csak akkor jelentkeznek, ha a kőzet felaprózódik, például rendszeres autóforgalom következtében. Szombathelyen az első lépések között szerepelt a porzás csökkentése, ami érintett utcák forgalmának korlátozását és az autók maximális sebességének csökkentését is jelentette. Ezek az intézkedések azonban csupán ideiglenes megoldásokat jelentenek, és a szakértők szerint további lépések szükségesek. Borsody Gábor, a Drycon Hungary Kft. vezetője kifejtette, hogy az azbesztet szabályozott körülmények között és szigorú biztonsági előírások mellett kellene eltávolítani.
A hagyományos azbesztmentesítési folyamat negatív nyomás alatti zsiliprendszer alkalmazásával történik, védőruhákkal és speciális technológiával. Emellett sok helyszínen azbesztes kőzúzalékot szedtek fel, vagy kalcium-kloridot használtak annak csökkentésére, ám ezek a megoldások a szakértők szerint akár több kárt okozhatnak, mint hasznot. A polgármesterek kezdeményezései, bár érthetőek, figyelmen kívül hagyják a hosszú távú következményeket.
Megoldási lehetőségek és jövőbeli kilátások
Borsody hangsúlyozta, hogy a végleges megoldás az azbeszt szakszerű eltávolítása, amely összhangban van az Egészségügyi Világszervezet ajánlásaival és a magyar jogszabályokkal. A megfelelő eltávolítás költséges feladat, amely az anyag elhasználódásának mértékétől függ, és minél előbb szükséges felmérni annak kockázatát. A jogszabályok lehetővé teszik, hogy az azbeszttes kő legfeljebb egy évig tárolható, mégis számos példa arra, hogy a késlekedés hosszú távú problémákhoz vezet.
Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter nyilatkozata szerint az elmúlt évtizedben 1,4 millió tonna kőzúzalék érkezett azokból az osztrák bányákból, amelyekből a szennyezett anyag származik. A szombathelyi kormányzat szerint az azbesztes kőzet eltávolításának költségei körülbelül 3,6 milliárd forintot tesznek ki, és a munka legalább három hónapot vesz igénybe. A kormány várhatóan az általános tartalékból finanszírozza a munkálatokat, azonban sokan úgy vélik, hogy külön költségvetési előirányzat létrehozására lenne szükség a helyzet kezelésére.
Összességében elmondható, hogy a településeknek sürgős intézkedésre van szükségük, hiszen a lakosság folyamatosan ki van téve a veszélyes anyagoknak. A biztonságos megoldások megvalósítása érdekében fontos, hogy a szakértők javaslatai elérjék a döntéshozókat, ezzel javítva a helyzetet és csökkentve a kockázatokat.
