Kémiai Nobel-díj 2026: megfejtették a tükörképes molekulák rejtélyét
Henri B. Kagan és Kenso Soai kapták a 2026-os kémiai Nobel-díjat azért a felfedezésért, amely megmagyarázza, hogyan jöhet létre kémiai aszimmetria az élő szervezetek molekulái között.
Egyes molekulák, például az aminosavak két olyan változatban léteznek, amelyek egymás tükörképei. Az élő szervezetekben azonban jellemzően csak az egyik tükörkép található meg. Sokáig rejtély volt a vegyészek számára, hogyan alakulhatott ki ez a kémiai aszimmetria.
Az élet kémiáját a szakemberek homokirálisnak nevezik, a görög „azonos” és „kéz” szavakból. Ahogy a kéznek, úgy minden aminosavnak is két tükörképi változata van, a sejtek fehérjéiben azonban csak az egyik fordul elő. A másik változat csak ritkán jelenik meg a természetben.
Amikor a vegyészek olyan kémiai reakciókkal kezdtek kísérletezni, amelyek két tükörképi molekulát képesek létrehozni, a kémcsövekben mindig azonos arányban keletkezett mindkettő. Ezért szerették volna elérni, hogy a két változat közül csak az egyik képződjön. Ez a gyógyszerfejlesztésben különösen fontos, mert ugyanannak a molekulának a két változata eltérően hathat a szervezetben, és csak az egyik lehet igazán hatásos.
A 2026-os kémiai Nobel-díjat azok a felfedezések érdemelték ki, amelyek lehetővé tették a homokiralitáshoz vezető kémiai reakciók megvalósítását.
Henri Kagan 1986-ban fedezte fel a kémiai reakciók befolyásolásának egy új megoldását, amellyel az addig lehetségesnek tartottnál jóval nagyobb arányban tudta előállítani az adott molekula egyik tükörképi változatát.
Kenso Soai egy 1995-ös tanulmányában mutatta be az első olyan kémiai reakció tervét, amelyben elvileg létrejöhetett a homokiralitás. 2003-ban végül sikerrel járt: olyan reakciót hozott létre, amelyben a két lehetséges tükörkép közül csak az egyik keletkezett. Korábban ezt senkinek sem sikerült elérnie.
Henri Kagan és Kenso Soai felfedezései meghatározóak voltak ahhoz, hogy vegyészek gyógyszerek előállításához szükséges kémiai reakciókat tervezzenek.
