Az Űrhajósok Kellemetlen Pillanatai
Az emberi tapasztalatok spektrumában helyet kapnak a meglehetősen különös helyzetek is, mint például az űrhajósok rosszulléte egy hermetikusan zárt sisakban. Az űrutazás nagyszerű élményének, az emberi kíváncsiság diadalának tökéletes ellentéte lehet, ha az űrben hányás történt. Pusztán a gondolat is hátborzongató, mégis érdemes megvizsgálni, hogy ez valós probléma, ami sok űrhajóst érint.
Az Első Hányás az Űrben
1961. augusztus 6-án a szovjet űrhajós, German Sztyepanovics Tyitov nemcsak az első ember volt, aki aludt az űrben, hanem az is, aki belehányt a kozmikus térbe. A Vosztok–2 űrhajón töltött több mint egy nap során a súlytalanság drámai hatást gyakorolt a szervezetére, és a gyomortartalmának szabadjára engedése később aggasztotta a szovjet mérnököket. Tyitov esete nem csupán egy epizód volt, hanem mérföldkő a tudományos közösség számára – felfedezték az űradaptációs szindrómát, amely az űrutazás alapvető kihívásait emelte ki.
Űrbetegség és Az Emberi Szervezet
A gravitáció hiánya egyensúlyzavart okoz. Az emberi test, amely a belső fül vesztibuláris rendszerén keresztül érzékeli a helyzetét, nem tudja azonnal feldolgozni a változásokat. Az űrben a testnek folyamatosan alkalmazkodnia kell, és ha ezt nem tudja megfelelően megtenni, a hányinger elkerülhetetlenné válik. Az űrhajósok 60-80%-a tapasztalhatja ezt a tünetet az első néhány nap során, ami elképesztően komoly probléma az űrutazás során.
Felkészülés a Súlytalanságra
A felkészülés kulcsfontosságú. Az űrhajósokat különféle tréningeknek vetik alá, hogy segítsenek nekik alkalmazkodni a súlytalansághoz. Az Egyesült Államok már a 1957-es Mercury-projekt keretein belül bevezette az űradaptációs tréninget, amelynek része egy kifejlesztett repülőgép, a Vomit Comet, amely egy parabolic repülési pályán élethű környezetet szimulál.
Hányás az űrben: A Gyakorlatban
Az űrhajósok, akármennyire is felkészültek, nem képesek teljesen elkerülni a gyomorforgató problémákat. Chris Hadfield kanadai űrhajós könyvében megjegyzi, hogy az indulás előtti beöntés és az elenyésző reggeli étkezés sem menti meg őket a hányingertől. Az első órákban az új környezethez való alkalmazkodás hatására egyensúlyvesztést és szédülést tapasztalhatnak, aminek következtében az étkezésük akár hányással is véget érhet.
A Sisak Kihívásai
A probléma még súlyosabbá válik, amikor a hányás sisakba történik. Az EVA (Extravehicular Activity) alatt, amikor az asztronauták az űrsétával foglalkoznak, a helyzet kockázata drámaian megnő. Hadfield tapasztalata szerint, amikor a gravitáció hiányában a könnyei úszkálnak, az a könnycsepp a látást is akadályozhatja. Mi történik, ha ugyanez a helyzet hányás esetén áll elő? A sisakba való hányás fulladást okozhat, nem is beszélve a potenciálisan életveszélyes következményekről.
A Valóság: Nincs Hányás a Sisakban
Érdekes, de a hivatalos adatok szerint az űrhajósok soha nem hánytak bele a sisakjukba. Mindezek után egy kérdés marad hátra: vajon a Földön érvényes alapszabályok érvényesek-e az űrben is?
Forrás: telex.hu/eszkombajn/2025/07/10/urhajos-belehany-sisak-vegzetes-megfullad-urbetegseg
