NEMCSAK GAZDASÁGILAG, JÓLÉTBEN IS ELMARADT A MAGYAR FELZÁRKÓZÁS A LENGYELTŐL
Magyar Péter miniszterelnök szerdai, lengyelországi nyilatkozata rávilágított arra, hogy Magyarország nemcsak a gazdasági fejlődésben maradt le Lengyelországtól, hanem a jóléti mutatók terén is. Miközben a magyar kormány az EU-s pénzek hasznosítását hiányolja, Lengyelország és más közép-európai országok sikeresen költötték el e forrásokat, kiemelkedő fejlődést mutatva olyan területeken, mint a vasúti közlekedés, energiainfrastruktúra és védelem.
Azonban egy figyelemre méltó részből kimaradt az egészségügyi rendszer említése, amely területén Magyarország még mindig jelentős hátrányban van. Egy friss kutatás eredményei pontosan ezt a problémát támasztják alá, vizsgálva az emberek tényleges jólétét Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Oroszország esetében az 1980-as évektől napjainkig, Németországhoz viszonyítva.
Az adatok azt mutatják, hogy Oroszország és Magyarország jóléti mutatói jelentősen elmaradnak a gazdasági teljesítményükhöz képest, melynek fő oka az egészségügyi problémák. A jóléti felzárkózás szempontjából Lengyelország volt a legjobban teljesítő ország, mellyel más visegrádi államok is próbálják felvenni a versenyt. Az egy főre eső GDP alapján a visegrádi országok közelednek a nyugat-európai átlaghoz, azonban a GDP önmagában nem ad telljes képet az életminőségről.
Michał Brzeziński, a Varsói Egyetem professzora, egy összetett jóléti mutatót alkotott a megoldások nyomon követésére, amely figyelembe veszi a fogyasztást, a várható élettartamot, a szabadidőt és a fogyasztási egyenlőtlenségeket. A 2019-es adatok szerint Csehország e mutató alapján a német szint 80%-át érte el, míg a jóléti mutatója 64%-on állt. Lengyelország 2022-re 68%-ra emelkedett a GDP arányában, de a jóléti mutatók csak 55%-ra rúgtak.
Magyarország helyzete sem rózsás: az egy főre eső GDP 62%-ra nőtt, ám a jóléti mutató stagnált, csupán 43%-ra emelkedett. A vizsgálat alapján, a várható élettartam a legmarkánsabb tényező a GDP és a jólét közötti eltérés tekintetében, amely Magyarország esetében 26%-os arányt mutat fel.
A születéskor várható élettartam 2019-ben Magyarországon 75,9 év volt, amely a legalacsonyabb szám a visegrádi országok között, ráadásul több mint öt évvel elmaradt a német átlagtól. Ez részben a szív- és érrendszeri betegségek, valamint az alkoholfogyasztással összefüggő betegségek magas előfordulásának tulajdonítható, továbbá a gyengén működő egészségügyi rendszer is hozzájárul a problémákhoz.
