Peptidek: csodaszerként reklámozzák, de a tudományos bizonyítékok hiányoznak
A peptideket egyre gyakrabban népszerűsítik csodaszerként a közösségi médiában. A téma Magyarországon is felkapott lett, miután Sebestyén Balázs a szeptember végi rádióműsorában peptidőrületről beszélt, és egy belgyógyásszal közösen arról is szót ejtettek, hogy a gyógyszeripari lobbi akadályozná ezen szerek engedélyezését.
A beszélgetés során szóba kerültek a GLP-1-alapú fogyasztószerek is, amelyeknek szintén peptid a hatóanyaguk, és amelyekből a gyógyszergyárak jelentős bevételre tesznek szert. A műsorban elhangzottak szerint a peptidek gyakorlatilag mindenre jók lennének, csupán a legális hozzáférés hiányzik.
A közösségi médiában is terjed a téma. Robert F. Kennedy Jr. Joe Rogan podcastjában mondta el, hogy nagy rajongója az ilyen szereknek, Rogan pedig a biohacking és wellness világ aktuális csodaszereiként tekint rájuk.
A peptid szó nem ismeretlen az egészségügyi dezinformáció világában jártasak számára: a koronavírus-járvány előtt Varga Gábor gyógygombászt megbüntették amiatt, hogy a C-peptidnek bizonyítatlan gyógyhatásokat tulajdonított. Állítása szerint a peptidek segítenek például autizmus, skizofrénia, rák, cukorbetegség, migrén, túlsúly és gyulladásos problémák kezelésében.
A peptidek a fehérjék építőkövei, rövid aminosavláncok, amelyek természetes formában is megtalálhatók a szervezetben. Szerepet játszanak a hormonális folyamatokban, az immunvédekezésben, a szövetek helyreállításában, a gyulladás szabályozásában és az emésztés irányításában. Eddig mintegy 7000, az emberi szervezetben megtalálható peptidet katalogizáltak. Ismertebb példák az oxitocin, az inzulin, az endorfin, a növekedési hormonok és a GLP-1-ek.
Az első peptidalapú gyógyszert, az inzulint több mint száz éve fejlesztették ki. 1921-ben fedezték fel és izolálták egy kutya hasnyálmirigyéből, 1982-ben pedig ez volt az első kereskedelmi forgalomban kapható, szintetikusan előállított peptid. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal azóta nagyjából 100 különböző peptidalapú gyógyszert engedélyezett, a cukorbetegségtől a szklerózis multiplexen át a szeptikus sokkig számos betegség kezelésére.
A felhajtás főként az injekcióban alkalmazott csodapeptidek körül forog. A BPC-157, a GHK-Cu és a TB-500 a legnépszerűbbek közé tartozik. Ezekhez kapcsolódóan azonban semmilyen szakértői testület vagy egészségügyi szervezet nem ellenőrizte az egészségi állításokat, és a hatásukról szóló állításokat nem támasztják alá adatok.
Katrin Svensson, a Stanford Egyetem kutatója meglepődve tapasztalta, hogy az általa felfedezett, addig csak egérkísérleteken átesett peptideket online árulják injekciós formában. Ezekről nem tudni, hogy biztonságos, szabályozott körülmények között állították-e elő, sőt, hogy egyáltalán az van-e bennük, amit reklámoznak.
A BPC-157-et állítólag az 1990-es években fedezték fel az emberi gyomornedvben, más kutatók azonban nem tudták megismételni ezt a felfedezést. Svensson ezért azt gyanítja, hogy a peptid talán természetes körülmények között egyáltalán nem is fordul elő, ami még kockázatosabbá teheti az alkalmazását.
A rendelkezésre álló vizsgálatok arra utalnak, hogy egyes, injekcióban adható peptidek rendellenes immunválaszt válthatnak ki, ami allergiás reakciókhoz vagy autoimmun problémákhoz is vezethet. Állatkísérletekben azt tapasztalták, hogy egyes peptidek hosszú távú alkalmazása rák kialakulásához, szervkárosodáshoz vagy neurotoxicitáshoz vezethet.
Az FDA egyik tanácsadó testülete júliusban szavazta meg, hogy hat népszerű, wellness célokra használt peptidet ajánl a gyógyszertári magisztrális készítményekben való legális felhasználásra, bár ezek a döntések nem jelentenek hivatalos gyógyszerengedélyt. Köztük volt a BPC-157 is, annak ellenére, hogy ezzel kapcsolatban csak három, összesen 30 résztvevővel végzett vizsgálat áll rendelkezésre.
Egy, a Nature-ben megjelent szakcikk szerint az FDA-szavazás sem feltétlenül azért történt meg, mert annyi bizonyíték van a hatásosságuk és biztonságosságuk mellett, hanem azért, mert Kennedy minisztersége alatt, és az ő nyomására az FDA elkezdte felszámolni a szabályozási akadályokat. Peter Lurie, az FDA korábbi tisztviselője attól tart, hogy ha a gyógyszertárak bizonyítatlan hatású szereket állíthatnak elő és értékesíthetnek, az visszatarthatja a gyógyszercégeket attól, hogy gyógyszerfejlesztésbe fektessenek.
Az a vád viszont nem tűnik életszerűnek, hogy a nagy gyógyszergyárak megpróbálják kigolyózni a peptidek gyógyszerként való alkalmazását. A GLP-1 gyógyszerek jelentik a legjobb példát: 2025-ös adatok szerint a világon a második és a harmadik legtöbb bevételt termelő gyógyszer is ilyen, de a top 10-be belefért másik két ilyen hatásmechanizmusú szer is.
