Uniós szinten is sokan dohányoznak itthon, az adóemelés hozzájárulhat a csökkenéshez
A dohánytermékek drágulására már azelőtt lehet számítani, hogy november 1-jén életbe lép a dohánytermékek jövedéki adójának emelése. A gyártók várhatóan több lépcsőben, akár hónapok alatt építhetik be az adóemelést az áraikba.
A cigaretták a környező országok közül már most Magyarországon a legdrágábbak: míg egy adott márkájú cigaretta itthon átszámítva 7,5 euró, addig ugyanaz Ausztriában 7, Horvátországban pedig 5,3 euró.
A környékbeli országokban egy karton cigaretta megvásárlásával akár tízezer forintot lehet spórolni a hazai vásárláshoz képest, ami ösztönözheti azt, hogy a magyar dohányosok külföldről szerezzék be a cigarettát.
Ezzel több mint ötszörösére emelkedik húsz év alatt a cigaretta tételes, azaz fix jövedéki adójának összege, miközben a százalékos adórész a korábbi fokozatos csökkentések után szinten marad.
A dohányzás adóterheinek növelése egy európai trend része, amihez hozzájárul az uniós szabályozás is: eszerint a jövedéki adónak el kell érnie az 1000 szálankénti 90 eurós szintet vagy az átlagos kiskereskedelmi ár 60 százalékát.
A 38 OECD-tagállamból 18-ban nőtt tavaly a dohánytermékek jövedéki adója a nemzetközi szervezet adózási jelentése szerint, többek között Ausztriában, Szlovéniában, Romániában, Ukrajnában és Lengyelországban is.
A dohányzás rákot okoz, növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések – például magas vérnyomás, szívinfarktus, stroke – kialakulásának valószínűségét. Magyarországon ezek népbetegségeknek számítanak, és ez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az elkerülhető halálozások aránya Magyarországon a második legmagasabb az Európai Unióban.
A dohányárak és a dohány adóztatásával foglalkozó nemzetközi szakirodalom alapján az áremeléseknek alapvetően három hatása van.
Egy kifejezetten a fiatal felnőttekre fókuszáló összegző tanulmány 21 kutatás alapján arra jutott, hogy a dohánytermékek adójának emelése csökkenti a dohányzók arányát és a dohányzás mennyiségét, továbbá növeli a leszokási kísérletek és a sikeres leszokások számát is. Ez egyébként az Egészségügyi Világszervezet ajánlásának tudományos háttere is.
Egyes dohányosok olcsóbb termékekre vagy beszerzési forrásokra válthatnak. Egy 2024-es, 68 kutatást áttekintő tanulmány szerint az adóemelések mérsékelten növelték az olcsóbb alternatívák – különösen a sodort dohány – vásárlását.
Ez a tanulmány a feketepiac bővülésére kevesebb bizonyítékot talált, viszont egy másik, Európát vizsgáló kutatás szerint egy dobozonkénti 1 eurós adóemelés 5-12 százalékponttal növeli a feketepiaci források piaci részesedését.
Magyarországon az Egészségügyi Világszervezet 2025-ös becslése szerint tavaly 35 százalék volt a dohányosok aránya, ami 3,4 százalékpontos csökkenés 2010-hez képest. Magyarországon volt tavaly a hetedik legnagyobb a dohányzók aránya az uniós mezőnyben.
Horvátország és Szlovákia kivételével minden EU-tagállamban csökkent ebben az időszakban a dohányzók aránya. Tíz százalékpontot meghaladó csökkenés volt Ausztriában, Svédországban, Görögországban, Dániában és Észtországban.
