Tényleg lehetséges drónról megfertőzni egy marhatelepet ragadós száj- és körömfájással?
A ragadós száj- és körömfájás járványával sújtott szarvasmarhatelep a Győr-Moson-Sopron vármegyei Rábapordány községben található. Az esettel kapcsolatban Bóna Szabolcs, a telep vezetője, a Tisza Párt agrárszakértője a Telexnek nyilatkozott, amelyben felvetette, hogy az ő telepükön véletlenül sem természetes úton terjedt el a vírus, hanem szándékos drónos terjesztés következményeként jelentkezett a fertőzés. A laborvizsgálatok szerint a vírus egy körülbelül 50 kilométerre lévő dunakiliti telepről terjedt át.
A dunakilitiek elmondása szerint április 6-án valaki bement a telepükre, kinyitotta egy épület kapuját, és kiengedte a növendékállományt. Másnap, április 7-én egy szemtanú drónt észlelt a rábapordányi telep fölött. Az első gyanús eset pedig április 17-én következett be, amely a ragadós száj- és körömfájás lappangási idejével egybeesik. A Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást folytat az ügyben, de jelenleg még nincsenek konkrét eredmények.
Biológiai támadás a levegőből?
Kemenesi Gábor virológus, a Virológiai Nemzeti Laboratórium igazgatója arra figyelmeztetett, hogy bár biológiailag nem zárható ki a ragadós száj- és körömfájás vírus aerosolokon keresztüli terjedése, ennek megvalósítása igen nehéz és előkészítő munkát igényelne. Mivel a biológiai anyagokat a megfelelő formában kell a levegőbe juttatni, szükség van egy szakemberre, aki egy drón segítségével végzi a terjesztést.
Kemenesi hangsúlyozta, hogy a vírus terjedési módjai közül a legvalószínűbb a ruházaton, cipőn keresztüli átvitel, valamint takarmány, trágya, vagy állatok közötti közvetlen érintkezés. Tanulmányok már foglalkoztak azzal is, hogy a vírus szél által történő terjedése lehetséges, de az ehhez kapcsolódó kutatások során szerzett eredmények részben korlátozottak voltak a korábbi analitikai módszerek miatt.
A kormány és a médiavádak
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kormányinformáció keretében azt nyilatkozta, hogy nem zárhatók ki olyan lehetőségek, mint például egy mesterséges vírustörzs megjelenése Magyarországon. Bár Kemenesi ezt elvetette, a médiában felvetett kérdések továbbra is aggodalmat keltenek a fertőzés terjedésével kapcsolatban, beleértve a Partizán stábja által végzett terepmunkát is, amelyet a telep vezetője cáfolt, mondván, hogy a stáb nem léphetett be a telepre, csupán az irodájában fogadta őket.
Összességében elmondható, hogy még mindig kérdéses a vírus terjedésének pontos oka és módja. A kutatások és nyomozások folytatódnak, de egyelőre nem látszik a helyzet tisztázódása.
