2025: Az Éghajlatváltozás Riasztó Hatásai
2025 több észak-európai ország számára a legmelegebb vagy a második legmelegebb év volt a mérések kezdete óta. Ezt a megdöbbentő tényt az Európai Éghajlatváltozási Állapotjelentés tükrözi, amelyet a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat és a Meteorológiai Világszervezet közösen adott ki. Az adatok egyértelműen bizonyítják, hogy Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, ahol az átlaghőmérséklet a globális átlag kétszeresével nő, ami egyre gyakoribb hőhullámokat és extrém időjárási eseményeket eredményez.
A jelentés rávilágít arra, hogy 2025-ben Európa területének 95%-án a hőmérséklet magasabb volt az éves globális átlaghoz képest. Különösen kiugró értékeket regisztráltak a Skandináv-félszigeten, ahol a régió történetének legnagyobb hőmérsékleteit is megfigyelték. Az elmúlt évben a második legsúlyosabb hőhullám sújtotta a kontinenst, amely Skandináviában rekordszerű hosszúságú volt. Átlagosan a térségben az eddig megszokott két hőstresszes nap helyett 2025-ben ez a szám majdnem két hétre nőtt, a hőmérséklet pedig elérte a 30 Celsius-fokot az északi sarkkör közelében.
Az éghajlatváltozást jelző további tényező, hogy a bozóttüzek és erdőtüzek terjedése felgyorsult, a szennyezőanyag-kibocsátások pedig eddig ismeretlen szintre emelkedtek. A szárazföldi hőmérséklet mellett a tengerfelszín átlaghőmérséklete is emelkedik; a múlt évben a legmagasabb értékeket mérték. Az európai óceáni régió 86%-a erős tengeri hőhullámokkal küzdött, ami újabb aggasztó jele az éghajlatváltozásnak.
Továbbá, a gleccserek Európa-szerte jelentős tömegcsökkenést mutatnak. A szezon végi hótakaró szintje és tömege rendre a legkisebbek között szerepel. Tavaly márciusban a hótakaró kiterjedése 1,32 millió négyzetkilométerrel volt kisebb, mint a sokéves átlag, ami azt jelenti, hogy ez a terület több európai országot is lefedhetne, beleértve Franciaországot és Németországot. Ezen kívül a grönlandi jégtakaró 139 gigatonnával vált kisebbé, ami a múlt évben az Alpok gleccsereinek tömegének másfélszerese.
Az év másik fontos aspektusa az aszályos időszakok elterjedése volt, 1992 óta ez volt a harmadik év, amikor rekordalacsony talajnedvességet figyeltek meg a kontinens egész területén. Az Európa 35%-án tapasztalt extrém aszályok a legrosszabb időjárási körülményeket teremtették meg a mezőgazdasági termelésben. Ezzel párhuzamosan Északnyugat- és Közép-Európában az elmúlt 47 év legkevésbé csapadékos esztendei között említik 2025-öt. Noha voltak jelentős áradások, a folyók vízállása 1992 óta a második legalacsonyabb szinten állt.
Ugyanakkor a megújuló energiaforrások a kontinens villamosenergia-termelésének közel felét, pontosan 46,4%-át biztosították 2025-ben. Különösképp a napenergia terjedése ért el új rekordot, a hozzájárulása pedig 12,5%-ra emelkedett.
