Környezetjogász: a Balaton védelme csak politikai akaraton múlik
Az államnak egyértelmű alkotmányos kötelezettsége van a Balaton védelmére, és csak politikai akarat és döntés kérdése, hogy megteremti-e annak lehetőségét, hogy éljen a kisajátítás eszközével a természeti értékek és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmében – írta dr. Sulyok Katalin környezetjogász, a Durham Egyetem docense és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának magántanára.
Civilek jórészt a Balatoni Limnológiai Kutatóközpont eredményeire alapozva SOS Balaton néven nemrég kampányt indítottak a tó ökológiai stabilitásának megóvásáért. Az államtól azt várják, hogy vegye birtokba a még természetes partszakaszokat, amivel elejét lehetne venni a vízrendszer sérülékenységét fokozó további beépítéseknek. Elképzelésük szerint az állam akár kisajátítással is élhetne, ami egy közvélemény-kutatás szerint a magyarok nagy többsége számára is elfogadható.
Alkotmánybírósági döntések sora védi a tavat
A Balatont papíron védi az állam alkotmányos kötelezettségének eleget téve, az előző négy évtizedben jogszabályok is születtek a beépíthetőség korlátozására. Az Alkotmánybíróság már 1993-ban határozattal kényszerítette ki a Balaton-törvény megszületését. A 3071/2019. AB határozat kifejezetten elismerte, hogy a Balaton önmagában is egyedülálló természeti érték, amelynek megóvása az Alaptörvény szerint az állam és mindenki kiemelt kötelezettsége. A 16/2022. határozat pedig megsemmisített olyan jogszabályokat, amelyek felmentést adtak a beépítési korlátozások alól a tó 30 méteres körzetében.
Sulyok Katalin szerint a természetvédelmi korlátozások a jelenlegi jogszabályok keretei között könnyen megkerülhetők, de már most is létezik számos jogi építőelem egy más jellegű jogalkalmazási gyakorlathoz, ahol a hatósági mérlegelés és az állami döntések a közérdeket részesítik előnyben. Példaként említette a közérdekből, teljes kártalanítás mellett történő kisajátítást: a vízvisszatartás érdekében van már jogszabályi lehetőség az elárasztott területek kisajátítására, mégis ezek a tényállások sokszor csak papíron léteznek.
Közérdek a Balaton ökológiai működőképessége
Az alkotmányos joggyakorlat szerint a környezetvédelem olyan közérdek, amely érdekében más versengő alapjog, például a tulajdonhoz való jog is korlátozható. Sulyok szerint az csak politikai szándék kérdése, hogy a környezeti közérdek védelme érdekében megteremtik-e és használják-e ezt a lehetőséget. Hozzátette: a magánérdekből kivágott nádas, feltöltött partszakasz a mostani tempóban melegedő éghajlaton már csak a természeti rendszerek működőképességének rovására valósítható meg.
A Balaton ökológiai működőképességének megőrzése közérdek, mert a tó számos ökoszisztéma-szolgáltatást nyújt, amelynek értéke számszerűsítve is tetemes: a turisztikai forgalom 2025-ben 218 milliárd forintra rúgott, és ezen túl ott van a többi tájhasználat forintosítható értéke, valamint a tó klímaregulációs, élőhely-biztosítási, esztétikai, kulturális és spirituális értéke. Sulyok szerint az is döntés kérdése, hogy a versengő magán- és közérdek mérlegelésekor az állam figyelembe veszi-e ezen szolgáltatások teljességét.
