Civilek azonnali építési stopot és állami kisajátítást sürgetnek a Balatonnál
Civil szervezetek állami beavatkozást sürgetnek a Balatonnál, mert álláspontjuk szerint állami tulajdonba vétellel még megóvhatók a mára szinte csak mutatóba maradt természetes partszakaszok. Az SOS Balaton nevű akció kezdeményezői a természetes partokat veszélyeztető nagyberuházások azonnali felfüggesztését kérik.
Az elmúlt bő évtizedben a Balaton partjából jelentős területeket foglaltak el sűrű beépítéssel, és ez a folyamat még mindig tart. A beépítések veszélyeztetik a tó most még egész jónak mondható ökológiai állapotát, tágabb értelemben pedig azt a potenciált is, amely miatt az emberek a Balatonra járnak üdülni.
A civilek arra kérték a kormányt, hogy függesszék fel a természetes és természetközeli parti területeket veszélyeztető nagyberuházásokat, és hosszú távú megóvásuk érdekében vegyék állami tulajdonba a szükséges területeket. Elképzeléseik szerint ez első körben megállapodásos vásárlással is létrejöhet, ha pedig nincs megegyezés, teljes kártalanítás mellett kisajátítás következhet. Azt is szeretnék, ha az európai uniós természet helyreállítási rendelet értelmében megindulna a már károsított nádasok, torkolatok és parti élőhelyek rehabilitációja.
Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke szerint jellemzően olyan magánterületek állami tulajdonba vételéről lenne szó, amelyekre apartmanházakat, lakóházakat, szállodákat építenének, és már valamilyen fázisban van a tervezési vagy az építési folyamat. Úgy véli, ezek megvételével sokkal többet lehetne spórolni, mint amennyit a tó mesterséges fenntartására kellene később költeni. A civilek most egy 15–30 milliárdos alap létrehozását kérik a kormánytól, amivel több, már folyamatban lévő beruházást meg lehetne váltani.
„Amikor húsz-harminc éve elkészültek a településrendezési tervek, nem láttuk, hogy ilyen masszív beépítések lesznek. Az engedélyezési eljárások nem vizsgálták korábban azt az aspektust, hogy ilyen viszonyok között milyen hatásuk lehet a beépítéseknek. Nem tudjuk, hogy melyik lesz az utolsó csepp, ami akár visszafordíthatatlan folyamatokat indít el” – mondta Éger Ákos.
Az akció középpontjában a fonyódligeti Pogányvölgyi-víz torkolatában folyó építkezés áll, ahol egy korábbi szabadstrand helyén, a Balaton partjától 8 méterre a Cordia építene 99 lakásos társasházat. A helyiek hevesen ellenezték a beruházást, és sokan azért csatlakoztak egy petícióhoz, mert a négyszintes épület megszünteti a Badacsonyra való rálátásukat. A projekt másik megkérdőjelezhető eleme, hogy eredetileg csak üdülőépületre kaphatott volna engedélyt az építő, de sikerült elérnie a terület lakóövezetté alakítását.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szerint a Pogányvölgyi-vízhez hasonló befolyók összekötő ökológiai rendszerek a szárazföldi vízgyűjtő és a Balaton között, pufferzónaként visszatartják a hordalék és a beérkező tápanyagok egy részét, így fontos elemei a vízminőség-védelemnek. Az elmúlt évtizedekben a tó teljes partvonalának 55 százalékát már mesterségesen átalakították, a déli parton ez az arány eléri a 75 százalékot, ami kritikus szintnek tekinthető. Mára körülbelül 20 kilométer maradt, ahol még valamiféle természetesség tetten érhető.
„Ebben a kritikus helyzetben minden egyes újabb beépítési szándék vagy mesterséges beavatkozás súlyos ökológiai felelőtlenség” – írták a kutatók. Az SOS Balaton kezdeményezői a tudományos alapelvekre hivatkozva kérik a kormányt az építkezések felfüggesztésére, és megkeresték az alapvető jogok biztosát, valamint Bándi Gyulát, a jövő nemzedékek szószólóját is.
Éger Ákos szerint a kormány kommunikációs szinten nyitott lehet a javaslataikra, és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási minisztert említette, aki már kinyilatkoztatta, hogy szigorúbb szabályozásra és természetközelibb állapotra van szükség a Balatonnál. Az MTVSZ vezetője szerint azonban nemcsak a jövőre kell tekinteni, hanem már most szükséges beavatkozni, mivel egy csomó engedélyezési eljárás van folyamatban, és valahol már az első kapavágások is megtörténtek.
