Köztisztaság: kiemelt helyi probléma, amelyre a döntéshozók mégsem lépnek
Közvélemény-kutatások szerint a magyarok kiemelten fontos helyi problémának tartják a köztisztaság hiányát és a közterek általánosan rossz állapotát. Az Eurostat 2023-as adatai alapján a magyarok 41 százaléka elégedett Budapest tisztaságával, amivel az Európai Unión belül és a régióban is a sereghajtók között vagyunk.
Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója szerint már csak emiatt is figyelemre méltó, hogy a döntéshozók nem reagálnak a köztisztasággal kapcsolatos problémákra. „Ebben a témában mintha nem mernének lépni, mintha a rendezettség, a tisztaság olyan politikai szélsőség lenne, amit egy politikus nem követhet” – fogalmazott.
Csernus Dóra, az intézet klíma-, energia- és környezetpolitikai igazgatója szerint a köztisztaság kérdése jóval tágabb annál, hogy tiszták-e az utcák, vagy hogy eldobják-e az emberek a szemetet. Figyelembe kell venni azokat a társadalmi folyamatokat, amelyek oda vezetnek, hogy nincs sem kapacitás, sem társadalmi igény a rendezett környezetre. Emiatt a tiszta, rendezett városokhoz nem elegendő pusztán környezetvédelmi eszközökkel rendet teremteni és fenntartani.
Nincs egyértelmű gazdája a közterületeknek
A magyar városokban, főleg Budapesten az esetek többségében nem egyértelmű, ki felel egy adott közterületért, a felelősségi körök széttöredezettek. A felelősök száma szinte megszámlálhatatlan: a fővárosnak, az adott kerületnek, társasházaknak, boltoknak, a BKK-nak és a BKV-nak, a Főkertnek, valamint az állami cégeknek is lehet szerepe a közterek tisztán tartásában.
„Ha eldobunk egy cigicsikket, és az sokáig pattog, legalább hat különböző szervnek lenne az a feladata, hogy ezt összeszedje. A végén aztán senki sem szedi össze” – mondta Boros Tamás. A szakértő szerint ezen segíthetne egy kataszter, amelyben mindenki pontosan látná, hogy egy adott négyzetméternyi területnek pontosan ki a felelőse.
A palackvisszaváltás köztisztasági, környezetvédelmi és szociális kérdés is
Csernus Dóra szerint a köztisztaság kérdésénél nem lehet megkerülni a műanyag palackok betétdíjas visszaváltási rendszerét, amely többféle nehézséggel küzd, például azzal, hogy nincs elég visszaváltási hely. Problémát jelent az is, hogy eleve nem gyűjtünk szelektíven.
„Ha fejlettebb lenne a magyar társadalom környezettudatossága, az 50 forintos palackokat eleve nem az ételmaradékok közé dobnánk random kukákba. Van egy társadalmi együttműködési hiány, aminek egy része tudattalanságból, egy része érdektelenségből, egy része kényelmetlenségből fakad” – mondta.
Boros Tamás szerint Magyarország az Európai Unió egyik legszegényebb országa, ami sokaknak csupán statisztikai adatot jelent. Idén nyáron viszont a szegénység a korábbinál jóval láthatóbbá vált a budapesti utcákon, többek között azáltal, hogy megjelent egy olyan réteg, amely részben palackozásból él, és a jelenség olykor feszültséget okoz a palackot gyűjtők és a környéken élők között.
A palackok visszaváltásából származó bevétel sokaknak komoly keresetkiegészítést vagy egyenesen az egyetlen bevételi forrást jelenti. Ezt azonban más szinten, a szegénység kezelésével és a szociális háló erősítésével kellene kezelni.
Veszélyben a fővárosi fák
Budapest a fák mennyiségében nem áll rosszul, a fenntartásukkal – öntözéssel, gondozással – azonban már komoly problémák vannak, ebben az unió utolsó harmadában vagyunk. Csernus Dóra szerint nagy különbség van zöldterület és zöldterület között.
A fővárosban egymillió fa található, ebből 110 ezret kezel a főváros, azaz ezekről vannak adatok. A főváros által kezelt fák 35 százaléka 2030-ig el fog pusztulni a szakértő szerint. Ha ezt az egymillió fára vetítjük, az azt jelenti, hogy néhány éven belül 350 ezer fa pusztulhat el az aszály, a rossz kezelés, az ültetés módja, az öntözés hiánya vagy a megújítás lassúsága miatt.
Ha ezeket a fákat elveszítjük, nemcsak esztétikailag lesz rosszabb a városkép, hanem a levegő is szennyezettebb lesz, nem lesz elég árnyék, és nem lesz, ami hűtse a várost.
Egy park használhatósága három tényezőn múlik: öntözött-e a növényzet; van-e gazdája a területnek, aki figyeli, hogy jól működik-e; valamint megvannak-e az alapvető szolgáltatások, például a mosdó és a kávézó. Ha ez a három adott, a park be tudja tölteni a funkcióját. Budapesten két sztárpark van, a Városliget és a Margitsziget, emellett azonban nagyon kevés olyan park található, amely megfelel ezeknek a kritériumoknak.
A változó klíma megmutatta, hogy azok a parkok, amelyeknek nincs öntözőrendszerük, néhány éven belül „halálra vannak ítélve”. Csernus Dóra szerint ezt lehet szépíteni, de felesleges, mert ezzel foglalkozni kell, különben később öngerjesztő folyamattá válik.
