A NATO fegyverkezési versenye és a globális klímaválság
Az Ukrajna orosz megszállása nyomán kialakult fegyverkezési láz súlyos következményekkel jár a globális környezetre nézve. Egy új kutatás alapján a NATO tagállamai évente legalább 200 millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátásáért felelősek, amely számottevően hozzájárul a klímaváltozáshoz. A „Konfliktus és Környezet Megfigyelőközpont” legfrissebb jelentése rávilágít, hogy a felfokozott fegyverkezés nem csupán a klíma céljait veszélyezteti, hanem újabb regionális konfliktusokat is generál, amelyek pedig csak tovább fokozzák a katonai kiadásokat.
A hadiipar robbanásszerű növekedése
Az orosz-ukrán és más geopolitikai feszültségek, mint például az amerikai-kínai és indiai-pakisztáni konfliktusok, szintén hozzájárultak a fegyverkezési verseny felpörgetéséhez. A Stockholmi Békekutató Intézet legutóbbi statisztikái alapján a hadiiparra fordított kiadás 2024-re 9,4%-kal nőtt a megelőző évhez képest, ami a hidegháború óta legmagasabb növekedés. Az elmúlt év során a hadiiparra költött összeg elérte a 2,7 trillió amerikai dollárt, ami több mint 960 ezer milliárd forintnak felel meg.
A katonai kiadások és a környezeti hatás
A NATO tagállamok katonai kiadásainak növelésének mértéke aggasztó, hiszen minden egyes dollár, amelyet haditechnikára költenek, növeli a karbonkibocsátást. Ellie Kinney, a Megfigyelőközpont kutatója figyelmeztet arra, hogy a rövid távú biztonság érdekében a hosszú távú környezeti fenntarthatóságot áldozzák fel. Ebből következően a katonai költések növekedése valójában ront a klímavédelmi kilátásokon.
Globális fegyverkezési adatok és hatások
A globális fegyveres erők a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 5,5%-áért felelősek. A klímaválság már most is fűti a konfliktusokat, mint például a szudáni polgárháborút vagy a globális ásványkincsekért folyó versenyt az Északi-sark területén.
Az európai fegyverimport exponenciális növekedése
Az európai országok fegyverimportja az elmúlt öt évben több mint kétszeresére nőtt, aminek jelentős részesedése Ukrajna megjelenése a világ legnagyobb fegyverbeszerzőjeként. 2020 és 2024 között a világ fegyverimportjának 28%-át adták az európai államok, szemben az 2015-2019 közötti 11%-kal.
A hadiipar karbonlábnyoma
Fontos kiemelni, hogy a hadiipar rendkívül karbonintenzív. Az eszközök gyártása és üzemeltetése során, például a harckocsik, hadihajók és repülőgépek működtetése során rengeteg szén-dioxid keletkezik. A NATO-tagállamok katonai karbonkibocsátásának növekedése akár 264 milliárd dolláros extrakiadásokkal is járhat. A valóság azonban valószínűleg ennél is súlyosabb, hiszen a számítások csak 31 országra vonatkoznak, amelyek a globális kibocsátás 9%-áért felelősek.
Forrás: telex.hu/kulfold/2025/05/29/haderofejlesztes-nato-klimavalsag-szen-dioxid-guardian
