Alaptörvény-ellenes az Óbudai Gázgyár kármentesítését évekig halogató szabályozás
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy alaptörvény-ellenes a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet azon rendelkezése, amely lehetővé tette az Óbudai Gázgyár területének kármentesítésével kapcsolatos határidők sorozatos elmulasztását. A rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
Az Óbudai Gázgyár több mint hét évtizedes működése alatt a gáz tisztításának mellékterményeként mintegy 200 ezer tonnányi talajt és talajvizet szennyeztek cianiddal, arzénnal, benzollal, naftalinnal, policiklusos aromás szénhidrogénekkel és más, fokozottan veszélyes vegyületekkel átitatott gázmasszával. A kimutatott anyagok közül több rákkeltő, egészségkárosító vagy mérgező; több mérés szerint a talajvízre vonatkozó határértékeket több százszorosan vagy több ezerszeresen meghaladták.
Mivel a gázgyár közvetlenül a Duna partján található, a szennyezés nem csak helyi probléma: a folyóba kerülő anyag távoli területeken is veszélyt jelenthet, alacsony vízállásnál pedig a szivárgó szennyezés láthatóvá is válhat – legutóbb idén augusztusban volt erre példa.
A gázgyár jogutódjait már 1995-ben kötelezték a szennyező anyagok eltávolítására. 2012-ben részletes tényfeltárást és beavatkozási terv készítését rendelték el, 2015-ben pedig végleges hatósági döntés született a szennyezett talaj és a felszín alatti víz kármentesítéséről. A munkálatok egyes részeire eredetileg 2017-es, illetve 2019-es teljesítési határidők vonatkoztak.
A jogutód 2014 óta az állami tulajdonban lévő MVM Next Energiakereskedelmi Zrt., így a kármentesítési munkákat neki kellett volna elvégeznie, ám ezeket rendre elhalasztották. Emiatt először a gázgyár területén működő Graphisoft park indított pert az állam ellen kötelezettsége elmulasztása miatt, amelyhez 2025 februárjában a főváros is csatlakozott az ingatlanok tulajdonosaként vagy társtulajdonosaként. Karácsony Gergely főpolgármester szerint Budapest egyik legszennyezettebb területéről van szó.
Az Alkotmánybírósághoz a Fővárosi Törvényszék fordult egy folyamatban lévő közigazgatási perben, mert álláspontja szerint alaptörvény-ellenes volt a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet egyik rendelkezése. Ez határozta meg, mit kell tennie az államnak és a kármentesítésre kötelezettnek abban az esetben, ha egy már jóváhagyott beavatkozási terv alapján a környezeti kármentesítés öt év alatt sem kezdődött meg, vagy a munkálatokat több mint öt éve nem folytatják.
Az új szabályozás szerint, ha nem végezték el a kármentesítést, a kármentesítésre kijelölt mentesült a kötelezettségek és a jogkövetkezmények alól, és csak egy tervfelülvizsgálatot kellett elvégeznie. Arról viszont nem rendelkezett a jogszabály, hogy ez a tervfelülvizsgálat hányszor végezhető el, így a határidők sorozatos elmulasztására is alkalmat adhatott. A rendelkezés jogilag kedvezőbb helyzetet teremtett a kármentesítésre kötelezett számára, ha a már elrendelt munkálatokat egyáltalán nem kezdte meg.
A különleges szabályozás 2024. november 19-én lépett hatályba, és a környezetvédelmi ügyekért felelős helyettes államtitkár 2024. december 20-án, 31 nappal később már el is rendelte az óbudai gázgyár beavatkozási tervének hivatalbóli felülvizsgálatát.
Az Alkotmánybíróságnak arról kellett állást foglalnia, hogy összeegyeztethető-e az egészséges környezethez való joggal az olyan állami szabályozás, amely a környezeti károk felszámolásának tartós elmulasztását a kötelezett számára kedvező jogkövetkezménnyel kapcsolja össze. A testület a rendelkezést alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette.
