Diplomáciai bravúr kell ahhoz, hogy Magyar Péter zöld is maradjon, és a lengyelekkel se vesszen össze
A Tisza-kormány egyszerre ígért zöldebb klímapolitikát, határozottan EU-párti irányt, és közben a lengyelekkel is újra szorosabbra fűzné a kapcsolatot.
Ez elsőre jól megfér egymás mellett, csakhogy az EU klímaszabályozásának egyik pillérét éppen most készül újrahangolni, Varsó pedig annak meggyengítésére gyűjt szövetségeseket.
Az uniós emissziókereskedelmi rendszer következő felülvizsgálata mögött politikai nagyágyúk csatározásai húzódnak. Tavasszal német és cseh vezetők estek egymásnak arról, megerősítik vagy visszabontják a rendszert.
A Tisza választási programjában a klímavédelem melletti elköteleződést, az EU melletti egyértelmű kiállást és a visegrádi együttműködés megújítását ígérte.
A rendszer hatálya alá tartozó nagy kibocsátóknak fizetniük kell a szén-dioxid-kibocsátásért, a kvóták száma pedig évről évre csökken.
Az ETS lefedte ágazatok kibocsátása 2005 óta nagyjából a felére esett, miközben az uniós gazdaság reálértéken közel negyedével nőtt.
Becslések szerint a rendszer évente mintegy 100 milliárd köbméterrel csökkentette Európa gázigényét, ami nagyjából Németország teljes éves fogyasztásának felel meg.
A felülvizsgálatot Brüsszel gyorsítaná, a cél, hogy 2027 első negyedévében megszülessen a megállapodás, áprilisban ugyanis francia elnökválasztás lesz.
Cseh és olasz kormányzati szereplők már a rendszer felfüggesztését követelik, a magas energiaárak miatt Nyugat-Európában is nő a lazítás támogatóinak száma.
A felfüggesztés azonban inkább politikai jelszó, mint végigvihető terv: a rendszer mélyen beépült a gazdaság működésébe, a tagállamok pedig milliárdos bevételekre tesznek szert a kvóták árveréséből.
Lengyelország Európa egyik leginkább szénfüggő gazdasága, egymillió eurónyi megtermelt GDP-re háromszor annyi ETS-kibocsátás jut, mint Magyarországon.
Varsó hosszú ideje a rendszer lazításának egyik leghangosabb szószólója, a lengyel államfő a teljes felszámolás felé indulna el.
Magyarország áramtermelése inkább atomenergiára és napenergiára épül, ETS-kitettsége alacsonyabb és koncentráltabb, a kvóták értékesítéséből pedig jelentős bevételhez jut.
Ha Magyar Péter Varsó mellé áll, az a visegrádi együttműködés felé tett gesztus lenne, de nehezen férne össze a zöld vállalásaival.
Ha az ETS megőrzését szorgalmazó északi országok mellé áll, az első komoly európai vitában kerülhet szembe Lengyelországgal.
A Tisza önálló környezetvédelmi minisztériumot állított fel, a nyári hőkupolák és a rekordaszály pedig nehezebben lesöpörhető politikai üggyé tették a klímaváltozást.
Az igazi próba az ETS reformjánál jön, ahol a klímavédelemnek már ára van, és gazdasági érdekeket sért.
