1956 és 2026: vér nélküli forradalom?
Magyarországon idén ünneplik az 1956-os forradalom 70. évfordulóját. Az 1956-os forradalom a magyar történelem egyedülálló eseményének nevezhető, hiszen minden társadalmi réteg részt vett benne, és a mélyen megosztott nemzetet elképesztő mértékben egyesíteni tudta. Ennek illusztrálására elég két közismert epizódot említeni: a vidéki lakosság ingyen küldött élelmiszert Budapestre, a fővárosban pedig nyitott ládákban gyűjtöttek készpénzt az elesett forradalmárok hozzátartozóinak. Senki sem nyúlt a gyorsan gyűlő pénzkupacokhoz.
Nagy Imre és az emlékezetpolitika
1989 óta október 23. emléknapja központi legitimációs jelentőséggel bír. Nagy Imrét a nemzet szimbolikus hősévé emelték, 1996-ban emlékművet is avattak tiszteletére. A Kossuth tér átalakításakor azonban az emlékműnek el kellett tűnnie történelmi helyéről; új helye az egykori Államvédelmi Hatóság székháza elé került, ami szimbolikusan saját üldözőivel hozza őt egységbe. 2016-ban a kormány nagyszabású kampányt indított a 60. évfordulóról, amelyben Schmidt Mária a „Nagy Imre-kultusz” lezárását sürgette, és az emlékezet fókuszát a budapesti utcai harcosokra kívánta helyezni.
A Fidesz-rezsim és a történelem átértelmezése
Orbán Viktor Nemzeti Együttműködés Rendszere a korrupció mellett a történelem szisztematikus átértelmezésére is épült, eszerint a „gonosz Nyugat” Magyarországot mind 1526-ban, mind 1956-ban cserben hagyta. Az új kormány a Fidesz-rezsim történelmi hazugságainak romhalmazával szembesül; a történelem átírására létrehozott intézmények – a Veritas Intézet, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Magyarságkutató Intézet, a Kertész Imre Intézet, a Kommunizmuskutató Intézet, a XX. Század Intézet és a RETÖRKI – felszámolása elengedhetetlen, mintegy 7,7 milliárd forintos éves összköltségvetéssel működtek. Eredményeik ellenére egyetlen olyan összefoglaló monográfia sem jelent meg, amely átírta volna az akadémiai történetírás eredményeit. A 2025-ös évfordulón elmondott beszédében Brüsszel neve 22-szer, Ukrajnáé 16-szor hangzott el, míg Moszkva egyszer sem szerepelt.
A 2026-os választás mint vér nélküli forradalom
A 2026. április 12-i választáson Magyar Péter és a Tisza Párt a szavazatok 53 százalékát szerezte meg, történelmi rekordot jelentő, 79,69 százalékos részvétel mellett. A döntő tényező a rendkívül magas részvételi arány és a civil társadalom elkötelezettsége volt: a vidéki szavazatvásárlásról közzétett tényfeltáró dokumentumfilm után választási megfigyelők ezrei szerveződtek meg. A választás előestéjén több mint kétszázezer ember gyűlt össze a Hősök terén, a választás éjszakáján pedig százezrek ünnepeltek a főváros utcáin. A Tisza Párt 1990 óta a legnagyobb parlamenti többséget szerezte meg. A Fidesz visszariadt a Tisza Párt nyílt betiltásától, de Brüsszel ügynökének nevezte azt, és Magyar Pétertől még a magyarságát is megtagadták.
