Akár 73 billió forinttal csökkentenék az EU büdzsétervét, de a Magyarországnak fontos kiadásokat kímélnék
Az Európai Unió tagállamainak kormányai arra számítanak, hogy a soros ír elnökség a hétvégén 100–200 milliárd euróval (36–73 billió forinttal) kisebb tervezetet mutat be a közös hétéves költségvetésről.
A miniszteri Tanács soros ír elnöksége szombaton kezdi el köröztetni a tervezetét a 2028–2034-es büdzsé sarokszámairól. Az Európai Bizottság tavaly mutatta be a 2028–2034 közötti költségvetés tervét. A pénzügyi keret sarokszámairól a tagállami kormányoknak egyhangúlag kell megegyezniük, és az Európai Parlament beleegyezésére is szükségük van.
Az Európai Parlament már előállt a saját álláspontjával, mintegy tíz százalékot emelne a főösszegen. A Tanácsban az előző, ciprusi elnökség két százalékot nyesett volna. Az eredeti bizottsági tervezethez képest kisebbet csökkentett volna a hagyományos, Magyarországnak kedvező területeken, a mezőgazdaságon és a felzárkóztatáson, mint máshol. Ezek jelenleg nagyjából az uniós költségvetés kétharmadát teszik ki, de az eredeti bizottsági javaslat csökkentené az arányukat, és létrehozna egy több mint 400 milliárd eurós versenyképességi alapot.
Magyarország, Ciprus és 15 másik nettó kedvezményezett ország kormányai a Kohézió Barátai nevű informális csoportban fogtak össze a „takarékos hatokkal” szemben. Előbbiek attól tartanak, hogy a versenyképességi alapból főként utóbbiaknak menne a pénz, mert a jellemzően erősebb gazdaságuk könnyebben fel tudná szívni.
A Politico pénteki cikkében tucatnyi tagállami forrásra hivatkozva arról írt, hogy az írek mindkét tábornak tennének engedményeket. A takarékosoknak „néhány száz milliárd euróval” csökkentenék a kétezer milliárd eurós javaslatot. Még a ciprusiakhoz képest is 100–200 milliárd eurónyit vágnának. Cserébe a Kohézió Barátai kedvéért megvédenék a komolyabb nyirbálástól a felzárkóztatási és a mezőgazdasági támogatásokat. A Politico szerint ezt úgy érnék el, hogy a tagjelöltek támogatására, az EU-n kívüli befektetésekre és a nemzetközi fejlesztési segélyekre szánt 200 milliárd eurós alapot, valamint a versenyképességi alapot vennék célba.
A kiadások mellett a bevételeknél is komolyabb átalakítást javasolt tavaly az Európai Bizottság: növelné a saját források arányát. Eddig túlnyomórészt a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme alapján osztották el a pénzt, a bizottsági tervezet öt új saját forrást javasolt. A Politico szerint az írek mind az ötöt játékban tartanák. Az Európai Parlament saját ötletekkel is előállt, de ezeket a lap értesülései alapján az írek kihagynák.
Egy főre számolva a magyar bruttó nemzeti jövedelem volt az ötödik legrosszabb az Eurostat legutóbbi adatai alapján, így minél inkább eltérnek ettől, annál nagyobb a kockázat, hogy Magyarország a gazdasági teljesítményén felül kényszerül befizetésekre. Bíró-Nagy András államtitkár szeptemberben arra panaszkodott, hogy már a mostani költségvetési időszakban is a bruttó nemzeti jövedelem arányánál magasabbak lettek a befizetések, a tervezett módosítások és új saját források pedig „nem segítenek, hogy orvosolják ezt a helyzetet”.
Az állam- és kormányfők a jövő héten ülnek össze, a testületük vezetője a költségvetést is felsorolta a leendő témák között a csütörtöki meghívójában. Októberben a tárgyalások „döntő szakaszba lépnek” – közölte António Costa, miután az írek is arról beszéltek, hogy kulcsfontosságú napok jönnek.
Costa a meghívójában elismételte, hogy év végéig meg akar állapodni. Addig még terveznek egy decemberi csúcsot, így várhatóan akkor lesz igazán éles az előző költségvetéseknél akár több napig húzódó vita, de ahogy Costa fogalmazott, az októberi „találkozónknak közelebb kell hoznia minket, hogy megszilárdítsuk a szükséges főbb elemeket”.
