Parkolási díjakból újítanák fel a fővárosi utakat
Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter javaslata szerint a fővárosi utak felújítását nem az erre szolgáló jövedéki adóból, gépjárműadóból vagy teherforgalmi behajtási díjból finanszíroznák, hanem a parkolási díjakból. A javaslat szerint a jövőben minden parkolási bevételt a Fővárosi Önkormányzat használna fel, bár a legfrissebb hírek szerint egy részét esetleg megosztaná a kerületekkel a kerületi tulajdonú utak felújítása érdekében.
Magyarországon az úthálózat fenntartási költségeinek fedezésére alapvetően az üzemanyagokra kivetett jövedéki adó, a gépjárműadó és az útdíj szolgál. Korábban ezek a bevételek az Útalapba kerültek, amely a bevételek 25 százalékát fordította az önkormányzati utak felújítására pályázatok útján. Bár az Útalapot a kormány 1996-ban megszüntette, és a gépjárműadót fokozatosan elvonta az önkormányzatoktól, a gépjárműadóról szóló törvény továbbra is nevesíti, hogy a bevételeket többek között az úthálózat karbantartására kell fordítani.
A parkolási díj ezzel szemben alapvetően közterületfoglalási díj, amelyet az autóhasználók azért fizetnek, mert igénybe vesznek egy olyan közterületet, amely sok más funkciót is betölthetne. A parkolási díj így egyfajta bérleti díj, hasonlóan a közterületfoglalási díjhoz, amit például a lakását felújító lakosnak vagy a közterületen nagyobb vendégteret kialakító vendéglátósnak kell fizetnie.
A belvárosi utcák nagy része a kerületi önkormányzatokhoz tartozik, és elsősorban a helyben lakók közügye, hogyan használják a helyi közterületeket, hiszen ők töltik rajtuk a legtöbb időt. Ezért a parkolási bevételek felhasználásába az autós társadalomnak nincs beleszólása.
Erzsébetvárosban az összes közterület mintegy 20 százalékát parkoló autók foglalják el, ami a kerületi zöldfelület háromszorosa. Budapest belső részén óriási igény lenne árnyékot adó fákra, zöldfelületekre, szélesebb járdákra és kerékpársávokra.
A főpolgármester és a miniszter elsősorban a parkolásüzemeltetés hatékonyságával érvel, mivel jelenleg tizenhárom kerület végzi ugyanezt a feladatot. A hatékonyság melletti érvelés azonban összemossa az üzemeltetés kérdését a bevételek sorsával. Elképzelhető lehetne olyan megoldás, hogy a főváros üzemelteti a parkolást, de a költségek levonása után megmaradó bevételek nagy részét szétosztja a kerületek között.
A kerületek sok száz milliós kedvezményt nyújtanak autóhasználó lakosaiknak, akik így a parkolóhelyek 70-90 százalékának elfoglalásával akadályozzák a közterületek átalakítását. Ebben a Fővárosi Önkormányzat is ludas, mert a lakossági parkolási kedvezményeket a fővárosi parkolási rendelet teszi lehetővé.
A kormány az üzemanyagok jövedéki adóját a minimumszinten tartja, ami havi mintegy 10 milliárd forintos lyukat üt a költségvetésen, a gépjárműadó egy részét pedig dízeltámogatásra fordítja. A főváros egy 20 tonna össztömegű teherautó egyszeri behajtásáért mindössze 1236-1750 forint teherforgalmi díjat szed be, és egy 2022-es vizsgálat alapján a díjfizetésre kötelezett teherautóknak 75 százaléka nem fizeti meg a díjat.
A fővárosi utak felújítása közérdek, de finanszírozását elsősorban az utak leamortizálásához leginkább hozzájáruló gépjárműhasználók terhére kellene megoldani, megfelelő mértékű jövedéki adóval, gépjárműadóval és teherforgalmi behajtási díjjal. A parkolási bevételeket pedig elsősorban a közterületek zöldítésére és humanizálására, a veszélyeztetett közterületi fák megmentésére kellene fordítani.
