A Magyar Köztársaság Elnöke Aláírta az Alaptörvény 17. Módosítását, Amely Megszünteti Mandátumát
Tamás Sulyok, Magyarország köztársasági elnöke a közösségi médiában jelentette be, hogy aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, ezzel ténylegesen véget vetve elnöki mandátumának. Az új törvény hatályba lépésével az elnöki posztja a következő napon megszűnik, amint a jogszabály megjelenik a Magyar Közlönyben.
Bejelentésében Sulyok kiemelte, hogy egész életét a törvény tisztelete és szeretete határozta meg. Úgy véli, hogy ezzel a módosítással Magyarország „kereszteződéshez érkezett a nemzet sorsát illetően – olyan kereszteződéshez, amely túlmutat a személyes vagy politikai érdekeltségeken.” Amikor az elnök olyan dilemmával szembesül, mint amilyen a jelenlegi helyzet, két út áll előtte: beteljesítheti alkotmányos kötelességét az aláírással, vagy megtagadhatja az aláírást, ezzel törvénysértést elkövetve.
Sulyok nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az őt meghatározó értékek jogászként, alkotmánybíróként, a Magyar Alkotmánybíróság elnökeként és Magyarország elnökeként mind a törvény iránti tisztelettel fémjelezettek. „Számomra minden hatalom csak a jog keretein belül érthető,” tette hozzá.
A politikai hatalom, véleménye szerint, most megkerüli a törvény által támasztott korlátokat, ami beláthatatlan következményekkel járhat. Sulyok emlékeztetett arra, hogy ami most a köztársasági elnöki hivatalban zajlik, az példátlan a demokráciává való átmenet 36 éve alatt Magyarországon.
„A köztársasági elnök köteles megvédeni az alkotmányos rendet a törvényhozással szemben, a Alaptörvényben biztosított hatáskörén belül. Ugyanakkor az Alaptörvény nem kínál jogi alapot arra, hogy az elnök vagy az Alkotmánybíróság védelmet nyújtson a Constitution módosításaival szemben,” hangsúlyozta.
Ebből következik, hogy az elnök nem utalhat a törvénymódosítások tartalmával kapcsolatos ügyekre az Alkotmánybírósághoz, és érdemi felülvizsgálatra nincs lehetőség. Így ha a köztársasági elnök hasonló dilemmával szembesül, mint most, két lehetősége van: betölteni alkotmányos kötelességét az aláírással, vagy megtagadja az aláírást, így törvénysértést elkövetve.
Sulyok ezt az irányt választotta, mivel az Alaptörvény jelenlegi szövege szerint nincs alkotmányos lehetősége arra, hogy megkérdőjelezze ezt a módosítást, amely sérti az alkotmányos elveket, ám a törvényhozás során jogszerű eljárás keretében fogadták el.
A Tizennyolcadik Módosítás Legfontosabb Hatásai
A tizennyolcadik módosítás nemcsak Sulyok mandátumának végét jelenti, hanem az alábbiakat is bevezeti az Alaptörvénybe:
- 12 éves mandátumkorlátot vezet be a parlamenti képviselői posztoknál;
- Létrehozza az Állami Vagyonvisszaszerző és Felügyeleti Ügynökséget;
- Visszaállítja a 70 éves nyugdíjkorhatárt az Alkotmánybíróság tagjai számára, így Péter Polt elnök mandátuma is véget ér.
Tamás Sulyok 2024 márciusában lett Magyarország elnöke, a Fidesz többséggel rendelkező Parlament által választva. Mandátuma 2029 márciusáig tartott volna, de a Tisza Párt áprilisi választási győzelme után Péter Magyar, a párt képviselője azonnal bejelentette, hogy Sulyoknak távoznia kell.
Magyar különböző nyilvános eseményeken követelte Sulyok lemondását, amiért nem tudta megjeleníteni a nemzet egységét, hanem az Orbán-kormány „bábjaként” viselkedett. Sulyok véleménye szerint az elnöknek pártpolitikai vitákba nem szabad belavatkoznia, csak rendkívüli helyzetekben.
A közelmúltban Sulyok több alkalommal is megosztotta alkotmányos aggályait, és segítségért fordult az Alkotmánybírósághoz, valamint a Velencei Bizottsághoz, amellett, hogy nyilatkozatokat és interjúkat adott a jogállamiság védelmében. Az általuk javasolt módosítások véleménye szerint „sértik a jogállamiság alapelveit, a demokráciát és a hatalmi ágak szétválasztását.”
Az Elnökválasztás Menete
Az új köztársasági elnököt a Parlament titkos szavazással választja meg harminc napon belül. Az új elnököt azonnal beiktatják a választási eredmények kihirdetését követő nyolcadik napon. A köztársaság elnöke iránti követelmények szerint 35 évesnél idősebb magyar állampolgár választható elnöknek, a jelölteknek pedig legalább a Parlament tagjainak egyötödének, azaz 40 képviselőnek a támogatása szükséges.
Péter Magyar korábban bejelentette, hogy olyan jelöltet kívánnak javasolni, aki megtestesíti a nemzet egységét, és akit az ellenzék is támogat. Jelenleg azonban a nevek nem ismertek, és a választási rendszer átalakítására vonatkozó terveik egy hosszú távú célokra épülnek.
Ezek a fejlemények világosan mutatják a demokratikus intézmények működésével kapcsolatos feszültségeket Magyarországon, és a köztársasági elnök pozíciójának jövőjét a politikai hatalmi harcok árnyékában.
