Alig voksoltak a magyar képviselők az Oroszországról szóló EP-határozat végszavazásánál
Az Európai Parlament csütörtökön Strasbourgban megszavazott állásfoglalása szerint az orosz Állami Duma szeptemberi választásai nem tekinthetők szabadnak és tisztességesnek, ezért a testület elutasította azokat. A jogi következmények nélküli szöveg elítélte a választási jogsértéseket, valamint azt a hosszú ideje tartó és szándékos rombolást, amellyel Vlagyimir Putyin elnök rezsimje az oroszországi demokrácia maradványait felszámolta.
A dokumentum szerint a szavazáson nem voltak valódi alternatív jelöltek, nem volt szabad a tömegtájékoztatás, és nem voltak hiteles megfigyelők. A politikai szabadságjogok nem érvényesültek, a rezsim kritikusait pedig bebörtönözték, meggyilkolták vagy száműzetésbe kényszerítették.
Az EP elítélte az úgynevezett választások megtartását Ukrajna Oroszország által megszállt területein, Moldova Dnyeszteren túli térségében, Grúzia Abházia régiójában és a Csinvali/Dél-Oszétia régióban. Az állásfoglalás nem ismeri el az orosz Állami Dumát az Oroszországi Föderáció legitim képviselőjeként és jogalkotó szerveként, és nem ismeri el az Ukrajna ideiglenesen megszállt területein tartott úgynevezett választások jogellenes szervezéséből eredő jogi vagy politikai következményeket sem.
A testület felszólította valamennyi uniós országot, hogy ugyanígy ne ismerjék el a Dumát, tartózkodjanak a kapcsolatfelvételtől annak képviselőivel, és ellenezzék részvételüket a parlamentközi közgyűléseken. Kérték annak megakadályozását is, hogy normalizálják Oroszország részvételét nemzetközi sport- és kulturális eseményeken.
A képviselők szankciókat kértek azok ellen, akik részt vesznek az Ukrajna elleni háborúban vagy az oroszországi politikai üldöztetésekben, köztük azokat a tisztviselőket, akik megszervezték a választásokat Ukrajna, Grúzia és Moldova megszállt részein.
Az állásfoglalás szorgalmazta az oroszországi demokratikus erők folyamatos támogatását, és megerősítette, hogy az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok nem normalizálhatók egyebek mellett Ukrajna igazságos és tartós békéje nélkül. Ennek Ukrajna teljes területi sérthetetlenségén és az orosz csapatok teljes kivonásán, a hadifoglyok szabadon bocsátásán, az erőszakkal deportált ukrán gyermekek visszatérésén, az Ukrajnának nyújtott teljes jóvátétel és kártérítés kifizetésén, valamint a teljes elszámoltathatóságon kell alapulnia.
A végső szöveget 484 igen szavazattal, 41 nem ellenében és 39 tartózkodás mellett fogadták el. A végszavazáson a magyar képviselők körében messze nem volt ilyen elsöprő a támogatók aránya: a jegyzőkönyv alapján a 21-ből hárman adtak le voksot. Weisz Viktor a Tisza Pártból és Dobrev Klára a DK-ból igent, Borvendég Zsuzsanna a Mi Hazánkból nemet nyomott.
A Fidesz–KDNP-ből és többen a Tiszából más, aznap előtte vagy utána rendezett végszavazásokon is voksoltak. Utóbbiak közül – Weisz mellett – négyen még az orosz választásokról szóló szöveghez beadott módosítókat is támogatták. Ez arra utal, hogy a mostani és a volt kormánypártokból passzívan tartózkodhattak, azaz szándékosan nem voksoltak.
