Az Egyesült Államok és Irán Tárgyalásai: Bizonytalanság és Ellentmondások
A közelgő amerikai–iráni tárgyalások sorsa kérdésessé vált, miután mindkét fél a közelmúltban megsértette a tűzszünetet. A tárgyalások helyszínéről és időpontjáról folytatott egyeztetések során a két ország különböző információkat közölt, ami tovább fokozza a feszültséget a régióban.
Amerikai tisztviselők kedden Katarban terveztek folytatni a találkozókat, azonban Irán kifejezte, hogy nem kíván találkozni az amerikai delegációval Katarban. A héten Irán technikai delegációt küld a katari fővárosba, de Esmaeil Baghaei, a külügyminisztérium szóvivője azt állította, hogy az útnak „nincs köze” az amerikaiakhoz. Ennek ellenére a Reuters értesülése szerint valamilyen formában találkozóra kerülhet sor Dohában.
Karoline Leavitt, a fehér ház szóvivője bejelentette, hogy Donald Trump Jared Kushnert és Steve Witkoffot küldi a tárgyalások koordinálására. Baghaei viszont hangsúlyozta, hogy a delegációval nem terveznek hivatalos találkozót. A katari külügyminisztérium szóvivője is megerősítette, hogy Kushner a katari közvetítőkkel fog tárgyalni, nem pedig közvetlenül az irániakkal.
Egy magas rangú iráni tisztviselő megerősítette, hogy kedden lehetséges a találkozó Dohában, de a hangsúly ezúttal a Hormuzi-szoros helyzetének kezelésén és a feszültségek csökkentésén lesz, nem pedig a korábbi, Svájcban lebonyolított szakértői tárgyalások mintájára. Az amerikai és iráni szakértői csapatok várhatóan szerdán külön-külön találkoznak a katari és pakisztáni közvetítőkkel.
Donald Trump a dohai egyeztetésekről megjegyezte, hogy „talán fontos lesz, talán nem. Majd meglátjuk.” A tárgyalások a hétvégén bekövetkezett kölcsönös támadások után nyújtanak új lehetőséget a feleknek a dialógusra.
A közelmúltban Irán dróntámadást hajtott végre a Hormuzi-szorosnál, amire az Egyesült Államok válaszul légicsapást indított. Mindkét fél vádolta egymást a tűzszünet megsértésével. Trump korábban kijelentette, hogy az Egyesült Államok „katonai úton is befejezheti a munkát”. Ezen események fényében Izrael újra megkezdte támadásait Hezbollah ellen Dél-Libanonban.
Június 16-án a felek átmeneti békét kötöttek, amely 14 pontban rögzítette a harcok leállítását. A megállapodás célja az volt, hogy véget vessen a február 28-án kezdődő konfliktusoknak, és újra megnyissa a Hormuzi-szorost. Az eredeti tervek szerint az amerikai–iráni tárgyalások a nukleáris program kérdésére is kiterjedtek volna, de ez eddig elmaradt.
A hétvégi támadások hírére a világpiaci olajárak újra emelkedni kezdtek, ami a tűzszünet törékenységét jelezte. Jelenleg abban sincs konszenzus, hogy ki lenne felelős a Hormuzi-szoros aknamentesítéséért. Franciaország közölte, hogy együttműködik Ománnal és más országokkal ebben a kérdésben, ugyanakkor Irán külügyminiszter-helyettese hangsúlyozta, hogy ezt a feladatot kizárólag Iránnak kell végeznie.
