Az önkormányzatiságot félti a baranyai közgyűlés
A baranyai közgyűlés csütörtöki ülésén több mint 10 milliárd forintos forrásvesztésről is döntöttek, emellett a megyei önkormányzatok jövőjéről is élénk vita alakult ki.
A fideszes többségű közgyűlés elnöke, Nagy Csaba szerint a Tisza-kormány október 1-jétől visszanevezi a vármegyéket megyékre. Az elnök erre úgy reagált: „Rákosi Mátyás után nem kellett volna ezt újra megtenni.” A döntés adminisztratív feladatait a közgyűlés elvégezte, a megjegyzést az elnök zárójeles kritikának szánta.
Az ülésen kiderült, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP+) keretében Baranya több mint 10 milliárd forintos forráskiesést szenved el az eddig fel nem használt keretből. A kormányzat indoklása szerint az Európai Unió kondicionalitási eljárása miatti forrásvesztés és az aktuális forint/euró árfolyam együttesen csökkentette a program keretét. Nagy Csaba szerint érdemes volna a kieső pénzt a központi költségvetésből pótolni, ezért megkeresik a térség országgyűlési képviselőit. Az erről szóló határozatot a fideszes többségű közgyűlés támogatta.
A Változást Akarók Nemzedéke (VAN) színeiben politizáló Schwarcz-Kiefer Patrik másként látja a helyzetet. Szerinte az elmúlt években többször korrigálták ezeket a programokat, és amikor gyenge volt a forint, a fideszes sikerkommunikáció a keretemelésről szólt. Most visszarendeződés történik – mondta, hozzátéve, hogy az előző kormányzat miatt elvesztett forrásokról egy szó sem esett, míg a mostani kormánynak rengeteg uniós forrást sikerült megmentenie és hazahoznia.
Az ülésen egy másik, erősen politikai töltetű napirendi pont is előkerült: a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) aggódik amiatt, hogy a Tisza-kormánynak milyen tervei vannak a megyékkel. Magyar Péter szeptember elején fideszes kifizetőhelyeknek nevezte a megyei önkormányzatokat, amelyek szerinte teljesen feleslegessé váltak, de egyelőre nem közölte, mit akar kezdeni velük a kormány. Sokan a megszüntetéstől tartanak, ezért a MÖOSZ munkaanyagot készített a saját szerepük hangsúlyozására.
Nagy Csaba a vita során kikérte magának azt is, hogy a megyék fideszes kifizetőhelyként működnének. Felemlegette, hogy egy augusztus 20-i megemlékezésen a Tisza képviselői nemkívánatos személynek minősítették, ami szerinte a rendszerváltás óta példátlan.
Schwarcz-Kiefer Patrik hangsúlyozta, hogy ő sem ért egyet a megyék megszüntetésével, de szerinte éppen a Fidesz-kormányok üresítették ki ezeket az intézményeket. Úgy látja, sokkal erősebb középszintű kormányzásra lenne szükség, és bátrabb, ambiciózusabb lehetne a MÖOSZ anyaga. Azt is nehezményezte, hogy az önkormányzatiság miatt már korábban is lehetett volna aggódni, a dokumentum születhetett volna 2024-ben, 2022-ben vagy 2018-ban is.
A fideszes képviselők, többek között Polics József komlói és Pávkovics Gábor mohácsi polgármester is elismerte, hogy mára lényegében csak a fejlesztési források és a pályázatok koordinációja maradt a megyei önkormányzatoknál, de óva intettek attól, hogy ismét intézményfenntartó szerepkört kapjanak az egészségügy vagy az oktatás területén. Nagy Csaba szerint az oktatást jó irányba vitte a Fidesz, legfeljebb kisebb igazításokra lenne szükség.
A MÖOSZ javaslatcsomagját a baranyai közgyűlés támogatta. Úgy tudni, a napokban több megyei önkormányzat hasonló szavazásra készül.
