Elkezdődött Kósa Lajos és Bánki Erik meghallgatása az MNB-vizsgálóbizottság előtt
Megkezdődött a Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság ülése, amelyen Kósa Lajos és Bánki Erik egykori fideszes képviselőket hallgatják meg. A bizottság korábban azt ígérte, hogy azonosítja és meghallgatásra idézi az ügy főszereplőit, köztük Matolcsy György volt jegybankelnököt és fiát, Matolcsy Ádámot. Az ülésen minden bizottsági tag részt vett.
A két politikus meghallgatásának indoka, hogy bő tíz évvel ezelőtt kulcsszerepük volt a későbbi alapítványi vagyon magját jelentő közpénz kiszervezésében és az ügy körüli kommunikációban. Miután az MNB vagyonát átcsoportosította a létrehozott alapítványokba, a közvélemény érdeklődni kezdett a vagyon célja iránt. A nyilvánosság elkerülése érdekében Bánki Erik és Mengyi Roland fideszes képviselőkként törvényjavaslatot nyújtott be arról, hogy adatigényléssel ne lehessen megismerni a jegybanki alapítványok költéseit. A javaslatot a kétharmados Fidesz-többség elfogadta, de az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
Bánki Erik azzal kezdte nyilatkozatát, hogy a vizsgálóbizottság elnökének rossz felkészítő anyagot készítettek, mivel a 2016-ban benyújtott módosító javaslat soha nem lépett hatályba, így értelmetlennek tartotta a behívást. Miután többször is elismételte ezt, nyilatkozata lezárult, és elkezdődtek a képviselői kérdések.
A tiszás Soprov Ildikó arról kérdezte, miért érezte fontosnak 2016-ban a javaslat benyújtását. Apáti István Mi Hazánkos képviselő azt firtatta, ki szövegezte a törvényjavaslatot. A tiszás Weigand István arra volt kíváncsi, ki vett részt az előkészítésben, kapott-e javaslatot MNB-hez köthető tisztségviselőktől, és gyakorolt-e rá nyomást Matolcsy György. Tuzson Bence fideszes képviselő méltatta Bánki korábbi munkáját a Gazdasági Bizottság élén. Csőszi Attila a sietség okát kérdezte, mivel a javaslatot 2016 február végén nyújtották be, és március elején már el is fogadták.
Bánki válaszul felolvasott egy törvényrészletet a vizsgálóbizottság működéséről, de Csőszi félbeszakította, és a képviselői kérdésekre való válaszadásra kérte. Tuzson Bánki védelmére kelt, és azt kérte, hallgassák végig a választ. Bánki úgy fogalmazott, kezdi úgy érezni magát, mint A tanú című filmben, ahol előre meg van írva a végső határozat. Hargitai János KDNP-s képviselő közbeszólt: szerinte persze, hogy megvan.
Bánki Soprov kérdésére azt mondta, a javaslat nem korlátozta az információhoz való hozzáférést. Apáti kérdésére kifejtette, az Európai Központi Bank előírja, hogy minden uniós jegybank a kormánytól és a parlamenttől függetlenül működjön, a törvényjavaslatot pedig az MNB munkatársai készítették elő, ami szerinte megszokott ügymenet, mivel szakmai javaslatokat más szervek is tesznek. Elmondása szerint azért ő nyújtotta be, mert akkor a Gazdasági Bizottság elnöke volt, és a bizottságot bízta meg a parlament a feladattal. Hozzátette, a javaslatot sürgősséggel tárgyalta a parlament, de szokásos ügymenetben nyújtották be, Áder János pedig normakontrollra bocsátotta, mert aggályai voltak.
A két politikus szájából hangzottak el azok a mondatok, amelyek leírják, hogyan gondolkodott a Fidesz-frakció a jegybanki alapítványok vagyonáról. Bánki Erik a parlamenti vitában azt mondta: a vagyon olyan mértékű elkülönülésére kerül sor, amely alapján megállapítható, hogy az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét. Kósa ekkor a törvényt megszavazó frakció vezetője volt, és Bánki segítségére sietve így fogalmazott: az alapítványi pénz alapítványi pénz, semmi más státusza nincsen. A parlament elfogadta a törvényt, a mostani bizottság két tagja, Hargitai János és Tuzson Bence is mellette szavazott.
Bánki Erik 2025-ben a Telexnek azt mondta, az elv jó volt, de hogy nem jó módon használták, az hagy kivetnivalót maga után. Hozzátette, nem gondolkodott még azon, hogy a törvényjavaslatot kilenc évvel később benyújtaná-e.
Csőszi Attila, a bizottság elnöke korábban azt mondta, nem az a feladatuk, hogy átvegyék a nyomozóhatóságok szerepét, hanem hogy a jegybank ügyének politikai szálát felgöngyölítsék, és feltárják a politikai felelősöket, főszereplőket és haszonélvezőket. Nem terveznek együttműködni az ügyészséggel és a Nemzeti Nyomozó Irodával, amelyek két nyomozást is indítottak. A bizottság azt is fel akarja tárni, hogyan veszhetett el az MNB alapítványába került 266 milliárd, valamint a kecskeméti egyetemi alapítványtól kapott 127 milliárd forint, és kiket terhelhet felelősség. Vizsgálják az ingatlanügyleteket, a székházfelújítást és a nagy befektetéseket, például a lengyel GTC és a svájci Ultima részvényeinek megvásárlását. A bizottság iratokat kérhet be, szakértőket hallgathat meg, és beidézheti az érintetteket; a meg nem jelenőket pénzbírsággal, végső esetben rendőri elővezetéssel kötelezhetik. A jelentést 2026. december 31-ig kell elkészíteni.
