Új törvény szabályozza az európai ügyészek magyarországi működését
Már jövő év elején felállhat az Európai Ügyészség Magyarországi Hivatala, amely a Legfőbb Ügyészség főosztályaként fog működni. Az Igazságügyi Minisztérium kedden éjjel nyújtotta be azt a törvénycsomagot az Országgyűlésnek, amelyből kiderül, hogy a hivatalban tíz delegált európai ügyész dolgozik majd, akiket pályázat útján választanak ki.
A delegált ügyészek jogállása és a függetlenség garanciái
A javaslat szerint az Európai Ügyészség luxemburgi központjában dolgozó magyar európai ügyész munkáját itthonról tíz delegált európai ügyész támogatja. Az európai ügyész magyar ügyészségi jogviszonya megszűnik a kinevezése után, a delegált európai ügyészek azonban a megbízatásuk alatt is megtartják a nemzeti ügyészi feladataikat, és fennmarad az ügyészi szolgálati jogviszonyuk. Ha pedig egy bíróból lesz delegált európai ügyész, akkor ő is ügyészi kinevezést kap.
A javaslat fontos része, hogy az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó, uniós forrásokat érintő ügyekben a legfőbb ügyész és a felettes ügyész nem adhat utasítást a delegált európai ügyészeknek. Ez a garanciája az Európai Ügyészség független működésének.
A Legfőbb Ügyészség feladatai és a kiválasztás rendje
A kormány javaslata előírja, hogy a Legfőbb Ügyészség feladata biztosítani a hivatal működését, így például az ügyészség állományába tartozó hivatalvezetőt és ügyészségi alkalmazottakat – tisztviselőket, írnokokat és fizikai alkalmazottakat –, valamint fedezni az egyéb költségeket, amelyeket az Európai Unió nem térít meg. A delegált európai ügyész bérét az Európai Ügyészség fizeti.
Az európai ügyészt és a tíz delegált európai ügyészt a legfőbb ügyész által kiírt pályázaton egy öttagú bizottság választja ki. A bizottság két tagját a legfőbb ügyész javasolja az ügyészség szervezetéből, egy-egy tagját az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bíróságokról, az ötödik tagot pedig az igazságügyi miniszter a minisztérium állományából.
A jelöltek feltételei és az összeférhetetlenségi szabályok
A javaslat alapján európai ügyésznek és delegált ügyésznek olyan angolul beszélő bírók és ügyészek jelölhetők, akiknek kellő tapasztalatuk van a büntetőügyek, a gazdasági ügyek és a korrupciós ügyek nyomozásában. Nem lehet európai ügyész az, aki a jelölést megelőző négy évben köztársasági elnök, országgyűlési képviselő, miniszterelnök, miniszter, európai parlamenti képviselő vagy önkormányzati politikus volt, esetleg egy pártban tisztséget viselt, vagy olyan szervnél töltött be vezető pozíciót, amely az Európai Unió pénzügyi érdekeit érintő források kezeléséért, felhasználásáért vagy ellenőrzéséért felelt.
A törvény a kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
Magyarország csatlakozása az Európai Ügyészséghez
A Tisza Párt egyik fontos választási ígérete volt, hogy Magyarország csatlakozik a 2021-ben létrehozott Európai Ügyészséghez. Magyar Péter május végén személyesen adta át a csatlakozási kérelmet Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Ekkor állapodtak meg arról is, hogyan tudnak 16,4 milliárd euró befagyasztott forrást felszabadítani, de a feltételeknek hivatalosan nem része a csatlakozás az uniós vádhatósághoz. Az Európai Bizottság júliusban hagyta jóvá a döntést.
Az Orbán-kormány az elmúlt öt évben nem akart csatlakozni az Európai Ügyészséghez. Részben a szuverenitásra és az alkotmányos berendezkedésre, részben pedig az eddigi kimaradókra mutogattak, miközben lassan szinte már csak az igazságügy alól általános kivételt élvező Dánia nem része a szervezetnek. Magyarország a 27 tagállamból a 25. csatlakozó, de a másik kimaradó, Írország is jelezte, hogy várhatóan jövőre ők is elfogadják a belépéshez szükséges jogszabályokat.
Az Európai Ügyészség hatásköre és a várható nyomozások
Az Európai Ügyészség kizárólag az uniós forrásokat érintő ügyeket vizsgálhatja, és mint arra Laura Codruța Kövesi európai főügyész egy szeptemberi interjúban külön is felhívta a figyelmet, az ügyészség hatásköre Magyarországon is 2021-től érvényes, azaz az elmúlt öt év ügyeit is feltárhatják. Azt mondta: az első nyomozást várhatóan már 2027-ben el tudják indítani. Minden olyan csalási ügyet megvizsgálnak, ahol az európai uniós forrásokat érintő kár meghaladja a 10 ezer eurót (most mintegy 3,6 millió forint), illetve azokat az áfacsalási ügyeket, ahol a kár több mint 10 millió euró (körülbelül 3,6 milliárd forint).
