Az Európai Parlament szigorítaná az adóelkerülés elleni szabályokat
Az Európai Parlament kedden elfogadott jelentése szerint az adóparadicsomok listájának és a káros adózási gyakorlatok elleni uniós politikának a reformjával lépne fel az unió az adóelkerülés ellen. A jelentésnek nincs közvetlen jogi következménye, de arra hívja fel az Európai Bizottságot és a tagállami hatóságokat, hogy erősebben lépjenek fel a nemzetközi adóparadicsomok ellen.
A dokumentum átláthatóbbá tenné, hogy kik a cégek tényleges tulajdonosai, támogatná az automatikus információcserét, és szigorúbb szankciókat vezetne be a nem együttműködő országokkal szemben. A szöveg a fejlett gazdaságú országokat tömörítő OECD becslését idézte, amely az adóalap csökkentéséből és a nyereség átcsoportosításából eredő éves világszintű bevételkiesést 100-240 milliárd dollárra saccolta.
Aggodalom a digitális szolgáltatások kereskedelmi mérlege miatt
A jelentés – az Egyesült Államok vagy Kína megnevezése nélkül – sajnálta, hogy „az uniós digitális szolgáltatások kereskedelmi mérlege meredeken” mások felé billent, akiknél gyorsan felfutottak a felhőszolgáltatók, mesterséges intelligenciával és digitális technológiával foglalkozó cégek. Így nőtt az adóköteles nyereség néhány EU-n kívüli székhelyű multinacionális digitális vállalatnál.
Az elmozdulás „szükségessé teheti az adóztatási jogosultságok újraelosztásának ismételt megfontolását” – mondta ki a jelentés. Bár erre nem utalt közvetlenül, az EP áprilisban a 2028-ban induló hétéves költségvetés tervezeténél felvetette, hogy megadóztathatnák a digitális szolgáltatásokat, jóllehet tavaly már az EU jelenlegi digitális szabályai miatt is elégedetlenkedtek az Egyesült Államokból. A jelentés tudomásul vette az USA kormányzatának aggályait, üdvözölte a párbeszédet, és tudomásul vette a lehetséges ellenlépéseket, de nem zárta ki az egyoldalú intézkedéseket.
A globális minimumadó és a versenyhátrány kérdése
A jelentés többször is kitért a globális minimumadóra, amelynek uniós átvezetését egy ideig az előző magyar kormány blokkolta. A szöveg sajnálta, hogy olyan jelentős gazdaságok sem hajtották végre a reformot, mint Kína vagy India, és megállapította, hogy az USA-beli székhelyű multinacionális vállalatok technikailag mentesülnek a második pillér legtöbb kötelezettsége alól, ami versenyhátrányba hozza az európai vállalatokat.
A dokumentum felhívta az Európai Bizottságot, hogy vessen be minden eszközt az európai vállalatokat károsító versenyellenes adókedvezmények ellen. Donald Trump elnökségének egyik első lépése volt, hogy felmondta a megállapodást a globális minimumadóról.
A szavazás eredménye és a magyar képviselők álláspontja
A jelentés végső szövegét 364-en támogatták és 69-en ellenezték, 162 tartózkodás mellett. A jegyzőkönyv alapján a magyar képviselők a Tisza Pártból és a DK-ból igennel, a Mi Hazánkból nemmel, a Fideszből tartózkodással szavaztak.
A jelentés felelőse, Kollár Kinga a Tisza Párt közleménye szerint úgy látta: a globális minimumadó „nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ne érje meg pusztán adózási előnyök miatt mozgatni a tevékenységeket és a profitot”. A nemzetközi együttműködést fenn kell tartani, az EU-nak aktív szerepet kell vállalnia az Egyesült Államok „megváltozott megközelítése” és a globális adóügyi együttműködés körüli bizonytalanságok mellett. A jelentéstevő szerint fel kell számolni a felesleges, párhuzamos uniós kötelezettségeket, a digitális szolgáltatók adózásánál pedig „összehangoltabb és erőteljesebb európai érdekérvényesítésre van szükség a nemzetközi fórumokon”.
