Újabb fenyegető levelet kapott egy XV. kerületi iskola
Szerdán reggel ismét fenyegető levelet kapott a Pestújhelyi Általános Iskola – írta Facebook-oldalán Cserdiné Németh Angéla, a XV. kerület polgármestere. A rendőrség megkezdte az érintett iskolaépületek átvizsgálását.
A polgármester hozzátette, hogy a gyerekeket biztonságban elhelyezték a Pestújhelyi Közösségi Házban.
Múlt héten szintén kapott fenyegető levelet a Pestújhelyi Általános Iskola, valamint a Kontyfa Általános Iskola és Gimnázium. A Budapesti Rendőr-főkapitányságnak kérdéseket küldtek arról, indult-e eljárás az ügyben, és érkezett-e máshonnan is hasonló bejelentés.
Hétfőn több magyarországi lap is kapott olyan fenyegető e-mailt, amely szerint az ország több mint 70 iskolájában robbanószerkezeteket helyeztek el. Pósfai Gábor belügyminiszter akkor a Facebookon azt írta, hogy az eddigi vizsgálatok alapján a hétfői fenyegetések alaptalannak bizonyultak. A rendőrség hétfő esti közleménye szerint egyetlen intézményben sem találtak robbanószert vagy robbantásra alkalmas eszközt. Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette miatt indított eljárást.
Hétfő reggel nemcsak Magyarországon voltak bombafenyegetések, hanem Európa más országaiban is: romániai, szerbiai, észak-írországi és skóciai iskolák szintén érintettek voltak. Kedd hajnalban több hegyvidéki iskola kapott bombafenyegetést, robbanószert sehol nem találtak.
A jelenség nem új: a közép- és kelet-európai régióban már 2024-ben és 2025-ben is megjelentek a pontosan ugyanilyen mintázatot követő, tömeges e-mailfenyegetések. 2025. január 23-án Magyarországon 292 oktatási intézmény kapott fenyegető e-mailt. Az akkori fenyegetések alapján úgy tűnt, hogy az akció mögött iszlamisták állnak, de elemzések szerint a dzsihádista fenyegetés csak fedősztori volt.
Európai kiberbiztonsági szakértők és a NATO elemzői hangsúlyozzák, hogy a virtuális bombafenyegetések tökéletesen illeszkednek a szürkezónás hadviselés eszköztárába. Mivel az elkövetők nem lépnek át egy bizonyos erőszakküszöböt és nem okoznak fizikai kárt, az incidensek nem váltják ki a NATO kollektív védelmi mechanizmusát, mégis szisztematikusan roncsolják a polgárok államba vetett bizalmát.
A szakemberek szerint a jövőben a mesterséges intelligencia által vezérelt automatizáció és a nyomkövetést nehezítő titkosítási eljárások terjedésével az európai államoknak még összetettebb hibrid fenyegetésekkel kell majd szembenézniük a közintézmények védelmében.
