Egy vezetéknév a bizottsági meghallgatáson
Érdekes mozzanattal folytatódott Fürcht Pál szerda délutáni meghallgatása a parlament Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottságában. A Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője hosszasan beszélt egy titkosszolgálattól érkező alügyészről, aki bekapcsolódott a Schadl–Völner-ügy nyomozásába, majd nem sokkal később távozott az ügyészségtől, szintén az egyik titkosszolgálathoz.
A nevét először nem akarta elárulni, de aztán a mellette ülő ügyvédje, Horváth Lóránt egy papírlapon jelezte neki, hogy kimondhatja. Fürcht ekkor ránézett Horváthra, várt pár másodpercet, majd annyit mondott: a „vezetékneve Szathmáry volt”.
Szathmáry István nevét szélesebb körben az aranykonvoj-ügy miatt ismerhették meg, miután a testvérét, Szathmáry Zoltánt jelölte Baka András köztársasági elnök legfőbb ügyésznek. A Tisza Párt nem támogatta a jelölést, és a parlament is leszavazta a jelöltet, nem teljesen függetlenül a testvére személyétől.
Fürcht a bizottság előtt felidézte, hogy Szathmáry István évekkel ezelőtt érkezett a titkosszolgálattól az ügyészségre alügyészként, és meglepő módon még azt is vállalta, hogy kevesebb pénzért dolgozik náluk. A másik furcsaság az volt, hogy nagyjából két-három hónap alatt felkerült az alsóbb szintű ügyészségről a nyomozó osztályra, ami Fürcht szerint a „lándzsa éle”, ahol a legtapasztaltabb, legjobban képzett ügyészek dolgoznak. Itt Szathmáry is bekapcsolódott a Schadl–Völner-ügy nyomozásába, részt vett az adatfeldolgozásban.
Egy évvel később aztán távozott az ügyészségtől azzal az indokkal, hogy állásajánlatot kapott az egyik titkosszolgálattól. „A későbbi meglepetésem az volt, hogy alügyészként magas rendfokozatú és magas beosztású osztályvezetői állást kapott” – mondta Fürcht, akinek aztán a volt kollégái azt is jelezték, hogy Szathmáry „nem volt hajlandó aláírni bizonyos adatfeldolgozási jelentést, amit ő maga végzett el”.
