Fürcht-meghallgatás: elmaradt a leleplezés, szóba került a BM-vezetés

Fürcht-meghallgatás: elmaradt a leleplezés, szóba került a BM-vezetés

által K Sandor

Nem hozott áttörést Fürcht Pál meghallgatása

Nem igazolódtak be a nagy várakozások Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség egykori vezetőjének meghallgatásán: a vizsgálóbizottság előtt tett vallomásában nem tárt fel új, bombasztikus részleteket a Schadl-ügy hátteréről, a politikai nyomásgyakorlásról pedig csak közvetett információkat tudott elmondani.

A volt főügyész szerint létezett végrehajtó maffia, Schadl György politikai babérokra tört, és a politika legfelső szintjén voltak, akik megpróbálták elsikálni a Völner Pált is elérő ügyet, de ez nem sikerült nekik.

Fürcht határozottan tagadta, hogy az ügyészségen belül bárki is belenyúlt volna az iratokba. Azt állította, amíg ő volt a főügyész, senkinek az embere nem járt be az ügyészségre, nem vett el iratokat, és nem húzott ki neveket azokból. Mint mondta, műszeres vallomás-ellenőrzést is vállalna ennek igazolására.

A meghallgatáson igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kapott-e politikailag befolyásolt utasítást a felettesétől, de nem derült ki, melyik ügyben, kitől és pontosan mit kértek tőle. Egyetlen konkrét, politikai nyomásgyakorlást érintő állítása az volt, hogy amíg a Schadl-ügy felderítési szakban volt és a Nemzeti Védelmi Szolgálat vizsgálódott, „odafent” azt szerették volna, ha az ügyből nem lesz semmi.

Fürcht szerint Tomin Szilvia tábornok, az NVSZ akkori főigazgatója egy találkozón arról tájékoztatta, hogy fentről azt az utasítást vagy parancsot kapta, hogy a Völner Pállal kapcsolatos előkészítő eljárást le kell zárni, mert abból nem lehet ügy. A találkozónak 2021 novembere előtt kellett lennie, mert addig folyt az ügyben nem nyilvános eljárás. Fürcht nem tudta megmondani, hogy Tomin kitől kaphatta ezt a felszólítást, de a beszámolóból kiderült: bárki is akarta leállíttatni az eljárást, az nem járt sikerrel.

A volt főügyész gyakorlatilag megdicsérte azokat a szereplőket, akik az előző rendszerben fontos pozícióban voltak: Ibolya Tibort, akit egy időben Polt Péter lehetséges utódjaként tekintettek, és Tomin Szilviát. Utóbbi a Schadl-ügy idején az NVSZ vezetője volt egészen 2026 júniusáig, amikor Pósfai Gábor belügyminiszter leváltotta, ezután a Mavir biztonsági igazgatója lett.

Ha igaz, hogy Tomin még az NVSZ vezetőjeként fentről olyan utasítást kapott, hogy ne legyen semmi a Schadl-ügyből, akkor az csakis a Belügyminisztériumból érkezhetett, mivel akkoriban Tomin fölött Bolcsik Zoltán rendészeti államtitkár állt. Bolcsik egyébként Pintér Sándor bizalmi emberének számít, korábban maga is irányította az NVSZ-t. Bárki is akarta ezt odafentről elintézni, valószínűleg csak Bolcsikon keresztül tudta megüzenni Tominnak, mivel ekkor még csak az NVSZ foglalkozott előkészítő eljárás keretében Schadlékkal, az NVSZ pedig a BM alá tartozik.

Fürcht olyan megjegyzéseket is tett, amelyekkel a titkosszolgálatra utalt. Elmondása szerint a szolgálat egyik embere megjelent nála, és arra kérte, hogy bizonyos iratok ne kerüljenek ki a nyílt nyomozásba, azaz ne kapják meg azokat a gyanúsítottak. Fürcht állítása szerint ekkor megígérte, hogy semmi olyan nem kerül majd ki, ami ne tartozna a nyomozáshoz.

A meghallgatáson megemlített egy bizonyos Szathmáryt, aki a titkosszolgálattól érkezett az ügyészségre, részt vett a Schadl-ügy nyomozásában, majd Fürcht meglepetésére egy év után ismét elment az egyik titkosszolgálathoz dolgozni. Nem világos, mire utalt ezzel, de egyértelműen arról a Szathmáry Istvánról beszélt, aki az aranykonvoj ügyében is érintett, és aki a közelmúltig az Alkotmányvédelmi Hivatal jogi főosztályát vezette.

A meghallgatáson az is nyilvánvalóvá vált, hogy Fürcht sok kérdésre nem adhat választ nyílt ülésen anélkül, hogy törvényt sértsen. Szükség lenne arra, hogy a titokgazda feloldja őt azokban a témákban, amelyek minősített adatokat érinthetnek. Toroczkai László, a vizsgálóbizottság elnöke bejelentette, hogy zárt ülést is tartanak majd Fürcht Pállal.

Ezt is kedvelheted