Gulyás Balázs: Brüsszelben voltak, akik a HUN-REN kizárását akarták elérni az uniós pályázatokból
Voltak olyanok, akik Brüsszelben igyekeztek elérni, hogy a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat 15 kutatási intézménye és kutatóik kimaradjanak az uniós pályázatokból – mondta Gulyás Balázs, a hálózat október 21-én leköszönő elnöke az Európai Tudományos Akadémia éves konferenciáján. Gulyás szerint ezzel a kormánynak akartak ártani, valójában azonban a kutatókat hozták volna hátrányos helyzetbe, ezért ő és Jakab Roland vezérigazgató jelentős energiát fordított arra, hogy egyeztessen az Európai Bizottsággal. Fontos eredményüknek tartja, hogy a szervezeti átalakítások ellenére a HUN-REN intézményei megőrizték önálló részvételi jogosultságukat az uniós pályázatokban.
Az új elnök, Stipsicz András a Telexnek azt írta, nem tud ilyen ellenmunkáról, sőt szerinte a kutatóhálózatban mindenki azon dolgozott, hogy a helyzetet az EU számára elfogadható módon mutassák be. Úgy véli, a most születő új törvénnyel még közelebb kerülnek az uniós elvárásokhoz.
Vita a kommunikációról és az átalakítás tempójáról
Gulyás Balázs szerint a tudomány intézményrendszere konzervatív, és a hálózat megreformálásában három év alatt nagy sebességgel próbáltak előrelépni, ami egy-két embernek túl gyors volt. Az új kormány részéről elhangzott kritikát, miszerint megszakadt a kommunikáció a HUN-REN vezetése és a kutatók között, visszautasította: szerinte a főigazgatók és a kutatási intézmények munkatársai intenzíven részt vettek az átvilágításban, a törvény előkészítésében és az új működés kialakításában.
Stipsicz András ezzel szemben azt írta, volt ugyan rendszeres kapcsolattartás, de őszinte kommunikáció nem. Amikor Gulyás Balázst kinevezték, hatalmas bizalmi tőkével indult, a kommunikáció azonban a kezdetektől egyirányú volt, a főigazgatók nem tudták elmondani a problémáikat. A kétirányú konzultációk csak a törvénnyel kapcsolatban, mintegy másfél évvel a kinevezés után kezdődtek, majd a törvény elfogadása után ismét egyirányúvá vált a kommunikáció.
Bérek, források és a humán kutatóközpontok helyzete
Gulyás Balázs a 2025-ös intézményi létszám- és béradatokat is ismertette: a HUN-REN kutatási intézményeinek létszáma 4163 fő volt, közülük 2766 tudományos munkatárs. A főigazgatók havi bruttó átlagbére 3,5 millió, a kutatóprofesszoroké 2,6 millió, a tudományos vezetőké 1,9 millió, a tudományos munkatársaké egymillió forint volt.
A volt elnök szerint az ELTE-hez került humán kutatóközpontok béremelésére hamarosan 3,8 milliárd forintot von el a kormány a HUN-REN kutatási intézményektől, amit rossz előjelnek tart. A minisztérium a Telexnek megerősítette az összeget, de hangsúlyozta: ez nem elvonás, hanem az elcsatolt kutatóközpontok jogos béremelése, amelynek forrását a költségvetés eredetileg is ezeknek az intézeteknek biztosította.
Adatszolgáltatás és vezetőváltás
Vita van az adatok átadásáról is: a minisztérium szerint a HUN-REN a közpénzek felhasználásával kapcsolatos megkereséseknek csak részben tett eleget, míg Gulyás Balázs szerint minden kért dokumentumot átadtak. Gulyás azt is sérelmezte, hogy Tanács Zoltán miniszter levélben jelezte a kormánytól elvileg független HUN-REN-nek, kit szeretne új elnöknek. A minisztérium szerint a miniszternek informális javaslattételi lehetősége van, a levelet pedig az indokolta, hogy az elnök és a vezérigazgató egyidejű lemondása akár hónapokra is megbéníthatta volna a hálózat működését.
Gulyás Balázs szerint a feladat elvállalásakor alábecsülte, mennyire ragaszkodik a magyar tudományos közösség a megszokott működéshez, és milyen erős az ellenállás az érdemi változásokkal szemben. Elnöki feladatait 2026-ra több mint 7 milliárd forint szabad forrással adja át utódjának. Stipsicz András szerint a kutatói közösség egy teljesen újragondolt kapcsolatrendszert szeretne az Akadémiával, de szó sincs arról, hogy a régi struktúra megfelelő lenne.
