Gyula polgármestere előre szólt: nem szeretné, ha az október 6-i ünnepség a napi politikáról szólna
Idén Gyula ad otthont az aradi vértanúk tiszteletére rendezett központi állami megemlékezésnek. A város polgármesterét pénteken tájékoztatták arról, hogy a kormány a városban tartja a központi ünnepséget, ezért a helyi megemlékezés a megszokott 11 óra helyett 16 órakor kezdődik.
Görgényi Ernő hétfőn hosszú bejegyzést szentelt a témának, amelyben kitért arra is, hogy állítása szerint sokan kérdezték tőle, miért nem tartják meg a szokásos ünnepséget külön, a kormányzati rendezvénytől elkülönítve. A polgármester szerint október 6-a nem lehet az a nap, amikor pártállás szerint külön emlékeznek meg a gyulaiak és a magyarok, ezért támogatták a közös előkészítést és szervezést.
Bejegyzésében úgy fogalmazott: ebben a végletesen megosztott, ellenségeskedő közéleti és társadalmi hangulatban sem lehet kétséges, hogy a nemzeti gyásznapon nincs helye széthúzásnak és viszálykodásnak.
A poszt későbbi részében Görgényi arról írt, hogy nem szimpatizál Magyar Péterrel és a kormánnyal, és előre aggódott amiatt, hogy a kormány részéről érkező szónok esetleg aktuálpolitikai üzeneteket visz majd a beszédébe. A bejegyzés alatti kommentjéből később az is kiderült, hogy a szónok maga a miniszterelnök lesz.
A polgármester ugyanakkor kiemelte, hogy hajlandó félretenni az aktuálpolitikát, és a mindenkori kormánnyal együttműködésre törekszik, függetlenül attól, hogy szimpatizál-e vele. Végezetül felsorolta azokat, akik szerinte helyénvaló beszédet mondtak a városban: Hende Csaba volt honvédelmi minisztert, Németh Szilárd korábbi államtitkárt és Ruszin-Szendi Romuluszt, még az Orbán-kormány helyettes államtitkáraként. Úgy emlékezett, hogy mindannyian emelkedett, aktuálpolitikai üzenetektől mentes beszédet mondtak, fejet hajtva az aradi vértanúk előtt, és reményét fejezte ki, hogy a következő ünnepségre is így emlékeznek majd vissza.
Az elmúlt években nem volt példa nélküli, hogy aktuálpolitikai üzenetek jelentek meg az aradi vértanúk október 6-i emléknapján tartott megemlékezéseken. Lázár János három éve miniszterként arról beszélt, hogy az aradi vértanúkat olyan koncepciós eljárással ítélték el, amellyel a mai birodalmak és birodalommá válni akaró erőközpontok is gyakran élnek, amikor egy-egy nép jogos jussát világnézeti okból tagadják meg. Varga Judit 2023-ban pedig arról írt, hogy az aradi vértanúk példáját követve ma is az a feladat, hogy rendíthetetlenül képviseljék a magyar érdekeket, miközben birodalmak és külső erők próbálják rákényszeríteni akaratukat az országra.
