Hiába nyerte a választást az osztrák szélsőjobb, a centrista pártok alakíthatnak koalíciós kormányt.

által K Sandor

Az osztrák koalíciós fordulat: Kirekesztett győztesek

Egy politikai dráma komor árnyai borulnak Ausztriára, ahol a szeptemberi választások győztese, a Szabadságpárt (FPÖ) 28,8 százalékos eredménye ellenére parkolópályára került. Az Osztrák Néppárt (ÖVP), az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) úgy döntöttek, hogy inkább a centrizmus látszólagos zászlaját lobogtatva hárompárti koalícióba tömörülnek. Az egyesülés hírére az osztrák APA hírügynökség is felkapta a fejét: a háttérben egy közel 200 oldalas program már készen állt, hogy irányt mutasson az új kormánynak.

Egyensúlyozás ígéretekkel

Az alig hét évre tervezett költségvetési konszolidáció mellett olyan intézkedések rajzolódnak ki, amelyek érzékenyen érintik a társadalmat. Szigorítások várhatóak a menekültügyi törvényekben, ugyanakkor a bérlők terheit csökkenteni kívánják. A kétarcú megoldások pontosan tükrözik azt a cselekvési tervet, amelyet a pártok „Most helyesen cselekedni. Ausztriáért” szlogennel próbálnak elfogadtatni. Vajon valóban helyes döntésekről beszélhetünk, vagy csupán politikai kompromisszumok szülte kényszermozgásokról?

A Szabadságpárt tovább szorítva

A Szabadságpártot és vezetőjét, Herbert Kicklt látszólag falak közé zárták. Miután nem tudtak megegyezni sem a jobbközép Néppárttal, sem más hagyományos szereplőkkel, az FPÖ lecsúszott a kormányzás lehetőségéről. Pedig Kickl tervei ambíciózusak voltak, sokak szerint azonban túlzottan Magyarország politikai receptjét idézték, amely nem minden szereplő számára tűnt ízlésesnek az osztrák színtéren. Az ideiglenes kancellár, Alexander Schallenberg vezette országnak most új irányt kell keresnie ebben a kihívásokkal teli helyzetben.

Szavak mögött rejlő érdekek

A választások eredményei egyértelműek voltak: az FPÖ 28,8 százaléka első helyre repítette őket, de az ÖVP sem maradt messze mögöttük 26,3 százalékkal. A szociáldemokraták 21,1 százalékos eredménnyel foglalták el a harmadik helyet. A politikai térkép olvasói számára nyilvánvaló volt, hogy senki sem kormányozhat egyedül; koalíciót kell kovácsolni. A kérdés csupán az volt, hogy ki hajlandó lemondani elveiről a hatalomért cserébe. Úgy tűnik, most a centrizmus lett a meghatározó jelszó, amely taktikai manőverekben testesül meg.

Ausztria útkeresése

A koalíciós tárgyalások első és második körének kudarca szimbolikus üzenetet hordozott: a széthúzás és az eltérő politikai eszmék nem találták meg a közös nevezőt. A belügyminisztérium körül éles viták zajlottak, és többek szerint Herbert Kickl tervei már túl messzire mentek. Az ÖVP torkán megakadtak ezek a javaslatok, és nem hagytak más lehetőséget, mint hogy az FPÖ a partvonalra szoruljon.

Egy ország, amely a politikai erőtér látszólagos nyugodtságában sodródik, valójában robbanásra készül. Az osztrák minimális többségű, hárompárti koalíció helyzete hosszú távon kihívásokkal terhelt. Az elkövetkező időszakban kérdés marad, hogy az új irány milyen hatással lesz Ausztria bel- és külpolitikájára, valamint hogyan értékelik majd mindezt a választók.

Forrás: telex.hu/kulfold/2025/02/27/osztrak-koalico-ovp-spo-neos

Ezt is kedvelheted